Szervezeti és Müködési Szabályzat 2014

Szabályzat elfogadás éve: 2014

Legitimálva: 2014                                      

Tartalomjegyzék


I. Bevezető

Az óvoda – a jogszabályi előírásoknak megfelelendő – az alapító okiratában foglaltakat e Szervezeti és Működési Szabályzatban részletezi.

 

A köznevelésről szóló 2011 évi CXC. törvény 25. § (1) bekezdése alapján e szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket.

 

A szabályzat elfogadására vonatkozó döntés meghozatalára a Nevelőtestület jogosult.

 

A jelen szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatban vélemény nyilvánítási jog gyakorlása biztosított volt:

- az óvoda alkalmazotti közösségének

- az óvodai Szülők Közösségének.

 

A Szervezeti és Működési Szabályzat célja

Az óvoda helyi nevelési program megvalósításának támogatása a szervezet felépítésének, irányítási és együttműködési struktúrájának, valamint a feladatok célszerű és eredményes végrehajtására irányuló szabályozással.

A közoktatási törvény, valamint végrehajtási rendeletében foglaltak érvényre jutása, az

intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki

jogok érvényesülése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása érdekében a

Pöttöm Park Óvoda nevelőtestülete a következő Szervezeti és Működési Szabályzatot

fogadta el (továbbiakban SZMSZ).

·        Az SZMSZ feladata, hogy megállapítsa a Pöttöm Park Óvoda működési szabályait, a

jogszabályok által biztosított keretek között, illetve azokban a kérdésekben, amelyeket

nem rendeznek jogszabályok.

·        Az SZMSZ-ben foglaltak megismertetése, megtartása, feladata és kötelessége az

intézmény vezetőjének, óvodapedagógusoknak és valamennyi közalkalmazottjának. Az

SZMSZ-ben foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik

kapcsolatba kerülnek az intézménnyel, részt vesznek feladatainak megvalósításában,

illetve igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit.

·        Az SzMSz-ben foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az

abban foglaltak megszegése esetén, az alkalmazottakkal szemben az óvodavezető

munkáltatói jogkörében eljárva hozhat intézkedést; a szülői vagy más nem az

intézményben dolgozó személyt a vezetőnek tájékoztatnia kell a szabályzatban

foglaltakról, kérve annak megtartását. Ha ez nem vezet eredményre, akkor felszólíthatja az intézmény elhagyására.

 

A Szervezeti és Működési Szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai:

JOGSZABÁLYI ALAPOK/1.

ž     2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről

ž     20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

ž     229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésrõl szóló törvény végrehajtásáról

ž     2011. évi CXCV.  Törvény az államháztartásról (Áht.)

ž     368/2011. (XII. 31.) Korm. Rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (Ámr.)

ž     2012. évi I. törvény  a Munka Törvénykönyvéről

ž     2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről

 

JOGSZABÁLYI ALAPOK/2

ž     2011. évi CXII. Törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

ž     2011. évi CLXXIX. Törvény a  nemzetiségek jogairól

ž     62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól

ž     28/2011. (VIII. 3.) NGM rendelet a költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzéséről

ž     1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

ž     1993. évi XCIII. törvény A munkavédelemről

ž     335/2005. (XII. 29.) Korm. Rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről

ž     1995. évi LXVI. Törvény A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelmérő

 

Az SZMSZ az alábbi jogszabályok, rendeletek alapján jött létre

 

-        A mindenkori költségvetési törvény

-        Mindenkor aktuális helyi szociális rendelet

-        Az önkormányzat helyi vagyon rendelete

 

II. A szervezeti és működési szabályzat célja

 

ž     A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, valamint a végrehajtási rendeletében foglaltak:

¡         érvényre juttatása,

¡        A Pöttöm Park Óvoda jogszerű működésének biztosítása,

¡        a zavartalan működés garantálása,

¡        a gyermeki jogok érvényesülése,

¡        a szülők, a gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése,

¡        az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása.

 

III.  A szervezeti és működési szabályzat hatálya

A Szervezeti és Működési Szabályzat személyi, időbeli, területi hatálya

Területi: kiterjed az óvoda épületére, az óvoda udvarára és nevelési időben történő óvodán kívüli foglalkozásokra.

Személyi: kiterjed az óvoda minden jogviszonnyal rendelkező alkalmazottjára, az intézménnyel jogviszonyban nem álló, de az intézmény területén munkát végzőkre, és ahol érintett, ott a szülők körére is.

Időbeli: a fenntartó jóváhagyását követően a kihirdetés napjától válik hatályossá. A Szervezeti és Működési Szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól.

Módosítására akkor kerül sor, ha a fenti jogszabályokban változás áll be, vagy ha a szülők képviselőik útján, ill. a nevelőtestület erre javaslatot tesz

 

A szervezeti és működési szabályzatba foglaltak megszegése esetén, az alkalmazottakkal szemben az óvodavezető munkáltatói jogkörében eljárva hozhat intézkedést. A szülői vagy

más nem az intézményben dolgozó személyt, az óvodavezető tájékoztatja a szabályzatban foglaltakról, kérve annak megtartását, és ha ez nem vezet eredményre, a rendbontót felszólítja az intézmény elhagyására.

 

Az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, a gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása érdekében.

 

Szervezeti és Működési Szabályzat létrehozásának jogszabályi alapja:

( továbbiakban SZMSZ ) A Szervezeti és Működési Szabályzat Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzat Pöttöm Park Óvoda ( Budapest 1144. Újváros park 1. ) Szervezeti és Működési Szabályzatát a nevelőtestület

                                                                                               2014-05-12 –  én elfogadta.

 

IV. Az intézmény jellemző adatai, gazdálkodása

 

A közoktatási intézmény - az alapító okirata aláírásának napjára visszamenő hatállyal - a nyilvántartásba vétellel jön létre. Az alapító okirat konkrétan meghatározza az intézmény közoktatási feladat-ellátási tevékenységével kapcsolatos jellemzőket, valamint működési feltételeket. A közoktatási intézménynek a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel rendelkeznie kell.

Az óvoda akkor rendelkezik a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel, ha rendelkezik állandó saját székhellyel, állandó saját alkalmazotti létszámmal, továbbá a jogszabályban meghatározott eszközökkel, szabályzatokkal és a működéséhez szükséges pénzeszközökkel.

 

A költségvetési szerv neve: PÖTTÖM PARK ÓVODA

        OM azonosító száma: 034567

        A költségvetési szerv székhelye: 1144. Budapest, Újváros park 1.

        Az alapítás éve: 1972

        Az alapító okirat kelte, azonosítója: 1097/2012 (2012-12-06)

        Törzskönyvi száma: 514028317

 

A költségvetési szerv típusa: köznevelési intézmény, óvoda

 

A költségvetési szerv gyermek csoportjainak száma: 6

 

Engedélyezett maximális gyermeklétszám: 143  fő

 

Tagintézménnyel, telephellyel nem rendelkezik.

 

A költségvetési szerv (közszolgáltató közintézmény) közfeladata, alapfeladata: óvodai nevelés

 

A költségvetési szerv alaptevékenysége: a gyermekek nevelése három éves kortól a tankötelezettség kezdetéig.

 

A költségvetési szerv működési köre:

                              Budapest főváros XIV. kerület Zugló közigazgatási területe.

 

A költségvetési szerv alapítója:

                              Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata   

                                                          1145 Budapest, Pétervárad utca 2.

      A költségvetési szerv irányító szerve:

                              Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzat Képviselőtestülete

                              1145 Budapest, Pétervárad utca 2

      A költségvetési szerv fenntartója és működtetője:

                       Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata

                              Székhelye: 1145 Budapest, Pétervárad utca 2.

 

A költségvetési szerv jogállása: jogi személy

A költségvetési szerv gazdálkodással összefüggő besorolása, jogosítványai:

Önállóan működő költségvetési szerv. Előirányzata feletti rendelkezési jogosultsága a mindenkori önkormányzati költségvetési rendelet szerint történik. Meghatározott pénzügyi-gazdasági feladatait a Zuglói Intézménygazdálkodási Központ, mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv látja el

A foglalkoztatottak jogviszonya:

-          közalakalmazotti jogviszony esetén a közalkalmazottak jogállásáról szóló1992. évi XXXIII. Törvényt kell alkalmazni

-           munkavállalók esetén a Munka Törvénykönyvét kell alkalmazni

-          Megbízásos jogviszony a hatályos Polgári Törvénykönyv alapján létesíthető.

A költségvetési szerv feladatainak ellátásához biztosított vagyon:

Az ingatlan, 1144 Budapest, Újváros park 1.

-          hrsz: 39470/82

-          terület: 8475m2 (a nagyothallók iskolájával együtt)

-          és a mindenkori mérlegben kimutatott vagyontárgyak

 

A költségvetési szerv épülete az önkormányzati törzsvagyon része.

A költségvetési szerv a vagyon feletti rendelkezés jogát az Önkormányzat képviselőtestületének a mindenkori – a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló – rendelete szerint jogosult gyakorolni.

A költségvetési szerv az irányító szerv által biztosított pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik feladatainak ellátásáról.

 

Az alaptevékenységet meghatározó jogszabályok:

- a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény,

- a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,

- a közoktatási törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet,

- a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet.

- nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet.

V. A munkáltatói jogok gyakorlásának rendje

 

Az óvoda vezetőjének kinevezési, megbízási rendje az alábbiak szerint alakul:

a) A pályáztatás

Az intézményvezetői állást nyilvános pályázat útján kell betölteni.

A pályázati eljárás előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos feladatokat a jegyző köteles elvégezni.

A pályázati felhívást legalább:

- az Oktatásügyért felelős minisztérium hivatalos lapjában egy alkalommal kell,

- a megyei lapban egy vagy annál több alkalommal lehet közzétenni.

 

b) Az intézményvezetői megbízás

Az intézményvezetői megbízást az alapító helyi önkormányzat(ok) képviselő-testülete(i) adja(adják). (A megbízással kapcsolatban, döntés előtt ki kell kérni az intézmény alkalmazotti közösségének a véleményét.)

A megbízás 5 évre, illetve tanévre szól.

Foglalkozási jogviszonyok

Az intézményben foglalkoztatottak a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról szóló 138/1992. (X. 8). Korm. rendelet hatálya alá tartoznak.

A munkáltatói jogok

Az intézményvezető gyakorolja a munkáltatói jogokat, mely jogok egy részét jelen SZMSZ-ben, valamint az érintett vezető munkaköri leírásában meghatározottak szerint átruházhatja.

A munkáltatói jog gyakorlására vonatkozó szabályok:

- az intézményvezető gyakorolja valamennyi intézményi foglalkoztatott esetében a következő jogokat: kinevezés, átsorolás, jogviszony módosítás, jogviszony megszüntetése, fegyelmi jogkör gyakorlása,

- a magasabb vezetői szinthez tartozó munkakört betöltő személyek véleményének előzetes kikérését követően dönt: a tanulmányi szerződés kötésről, túlmunka elrendeléséről, jutalmazásról, egyes rendszeres és nem rendszeres személyi juttatásokról, fizetés nélküli szabadság engedélyezéséről,

- az intézményvezető a magasabb vezetői szinthez tartozó munkakört betöltő személyekkel egyeztetve készíti el a magasabb vezetők munkaköri leírását,

- a magasabb vezetői szinthez tartozó munkakört betöltők az intézményvezető kérésére összeállítják az irányításuk alá tartozó dolgozó munkaköri leírás tervezetét, melyet az intézményvezető hagy jóvá,

- a munkaköri leírásokat évente legalább 1 alkalommal aktualizálni kell

VI. Az intézmény megszüntetése

Az intézményt a jogszabály által nevesített esetekben az alapító jogosult megszüntetni.

A megszüntetésről az alapító határozattal dönt.

Az alapító szerv köteles átalakítani vagy megszüntetni a költségvetési szervet, ha

-        jogszabály - a szervre vagy a közfeladatra - ezt írja elő

-        a szerv által ellátott közfeladat iránti szükséglet megszűnt;

-        a szerv a számára meghatározott közfeladatot legalább két éven át nem tudja ellátni, és ennek oka az irányító szerv által sem szüntethető meg;

-        hatásvizsgálata alapján a közfeladat más módon vagy más szervezetben hatékonyabban teljesíthető;

-         az ellátott tevékenységek között a kisegítő vagy a vállalkozási tevékenység mértéke legalább két éven át túllépi az alapító okiratban meghatározott arányt, és nincs lehetőség vagy indok a költségvetési szerv alaptevékenységének megváltoztatására vagy vállalkozó közintézeti formában való működésre;

-        a működéshez szükséges pénzügyi fedezet legalább két éven át nem áll rendelkezésre vagy nem teremthető meg.

 

A költségvetési szerv megszűnése a nyilvántartásból való törléssel – a törlés napján – következik be.

 

A költségvetési szerv törzskönyvi nyilvántartásba vételét, illetve a nyilvántartásból való törlését az alapító szerv kérelmezi a Magyar Államkincstár Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságán.

VII. A kötelező szabályozások

 

Az intézményvezető felelős az intézmény költségvetési szervként való működtetéséből fakadó a 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet 13. § (2) bekezdésében meghatározott belső szabályozások elkészítéséért és rendszeres felülvizsgálatáért.

 

Az óvoda működési rendszere

 

Az óvodát az intézményvezető irányítja, ő a legfelsőbb vezető.

Az óvodán belül megtalálható:

            - az alá- és fölérendeltség,

            - illetve az azonos szinten belül a mellérendeltség.

Pénzügyi gazdasági tevékenységet intézményen belül ellátó személyek:

-               óvodavezető,

-               vezető-helyettes,

-               gazdasági ügyintéző.

Feladat és hatáskör tekintetében a munkaköri leírásban foglaltak az irányadók.

A költségvetési szerv vezetője felel

-                 az intézményi vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért

-                 az alapító okiratban előírt követelmények megfelelő ellátásáért

-                 a gazdálkodásban a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért

-                 a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, valamint annak teljességéért és hitelességéért

-                 az intézményi számviteli rendjéért

-                 a belső ellenőrzés megszervezéséért és működéséért

A gazdálkodással kapcsolatos belső ellenőrzés rendje

A belső ellenőrzés célja, hogy:

-         Biztosítsa az óvodavezetője számára a megfelelő mennyiségű és minőségi információt a törvényes működéshez, különös tekintettel a gazdálkodásra, és a pénzügyi tevékenységre.

-         Feltárja a gazdasági követelményektől való eltérést, szabálytalanságot, hiányosságot, mulasztást, ezáltal megszilárdítsa a belső rendet, fegyelmet.

-         Biztosítsa az intézményi vagyon védelmét, a takarékosság érvényesítését, a leltározás, selejtezés végrehajtásának megfelelőségét.

 

Az intézmény az óvodavezető által elkészített FEUVE rendszert működtet, mely magába foglalja költségvetés tervezés, az előirányzat felhasználás, valamint a beszámolás, adatszolgáltatás folyamatához kapcsolódó ellenőrzési pontokat, módokat, a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzést. A belső kontroll kialakítása során a vezető figyelembe veszi a pénzügyminiszter által közzétett, az államháztartási belső kontroll standardokra vonatkozó irányelvet. A FEUVE szabályzat tartalmazza, az

-                 ellenőrzési nyomvonalat

-                 a kockázatkezelés,

-                 a szabálytalanságokkal kapcsolatos eljárásrendet.

A költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszámmal kapcsolatos adatok:

-              A számlavezető pénzintézet neve: OTP Bank Rt.

-              A számlavezető pénzintézet címe: V. ker. Báthory u. 9.

-              Költségvetési elszámolási számla száma: 11784009-15514004-32080001

-              A bankszámla felett rendelkezni jogosult a Zuglói Intézménygazdálkodási Központ

A szerv általános forgalmi adó alanyisága:

általános szabályok szerinti, az önálló költségvetési szerv áfa alany. Az ezzel kapcsolatos bevallások, elszámolások az önálló költségvetési szerv hatáskörébe tartoznak.

 

A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési rendje:

a költségvetési szerv vezetőjét az irányító szerv bízza meg nyilvános pályázati eljárás útján, a hatályos jogszabályok alapján.

 

Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség:

A magasabb vezetők (intézményvezető) a kinevezésüket követő 30 napon belül vagyonnyilatkozatot kötelesek tenni.

A vagyonnyilatkozatot zárt borítékban 1 példányban tárolja a fenntartó és 1 példányban a nyilatkozattevő.

 

A költségvetési szerv vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

Aláírási jogkör:

Az intézmény nevében aláírási jogköre a vezetőnek van. Akadályoztatása esetén az azonnali intézkedést igénylő ügyiratokat a vezető-helyettes írja alá. Rendkívüli esetben az aláírási jogkört írásos felhatalmazás alapján megbízott pedagógus is gyakorolhatja.

 

Valamennyi cégszerű aláírásnál cégbélyegzőt kell használni. A bélyegzőkkel ellátott, cégszerűen aláírt iratok tartalma érvényes kötelezettségvállalást, jogszerzést, jogról való lemondást jelent

Az óvoda tulajdonában négy bélyegző van. Egy darab körbélyegző, kettő darab hosszú

bélyegző, egy darab szakmai bélyegző

 

Az intézményi bélyegző használatára jogosult személyek:

§         Óvodavezető;

§         Óvodavezető-helyettes;

§         Óvodai gazdasági ügyintéző

§         Az óvodavezető által felhatalmazott személy.

 

Az intézményben használatos valamennyi bélyegzőről, annak lenyomatáról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmazni kell, hogy a bélyegzőt ki és mikor vette használatba, melyet az átvevő személy a nyilvántartásban aláírásával igazol. A nyilvántartás vezetéséért felelős az óvoda gazdasági ügyintézője

-          Az óvoda bélyegzőinek lenyomata:

 

A):            PÖTTÖM PARK ÓVODA                          

         1144. Bp., Újváros park 1.

       Telefon: 383-5777

        Telefon/ fax: 460-0198

BUDAPEST-ZUGLÓ ÖNKORMÁNYZAT

       B):            Pöttöm Park Óvoda

            1144. Bp. Újváros park 1.

             Tel.: 383-5777, Tel./ Fax: 460-0198

        BUDAPEST- ZUGLÓ ÖNKORMÁNYZAT

        C): Pöttöm Park Óvoda

1144. Budapest, Újváros park 1.

 

      D): „A beszerzés szükségességét szakmailag igazolom,

                                      utalható”

 

Kötelezettségvállalási jogosultság

Az intézmény sorsát anyagilag érintő kötelezettségvállalási joga a vezetőnek van.

A kötelezettségvállalások ellenjegyzője a ZIK gazdasági vezetője, vagy az általa írásban meghatalmazott személy.

 

VIII. Az intézmény működési rendje

A nevelési év rendje

A nevelési év szeptember 1.-től a következő naptári év augusztus 31.-ig tart, melyet meghatároz az oktatási és kulturális miniszter által kiadott, a tanévrendjéről szóló rendelet.

A nevelési év helyi rendjét az óvoda éves munkaterve tartalmazza.

 

Szülők és gyermekek számára a nyitva tartás rendje

Heti nyitva tartás:

Az óvoda hétfőtől péntekig, heti 5 napos munkarenddel tart nyitva. Az ettől eltérő nyitva tartást – indokolt esetben, előzetes kérelem alapján - az intézmény vezetője engedélyezheti, illetve rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a Budapest főváros XIV. Zugló Önkormányzat jegyzője rendkívüli szünetet rendelhet el.

 

Benntartózkodás az alkalmazottak részére:

Minden munkanap reggel 6-tól, délután legfeljebb 18 óra 30 percig.

A dajkák az épületet ekkor nyitják ki, illetve zárják be.

 

Az intézmény reggel 6,30 órától – 17,30 óráig tart nyitva. Az óvodát a munkarend szerint dajka nyitja, illetve délután zárja.

Ügyelet: reggel 6,30 órától – 7 óráig és délután 17 órától – 17,30 óráig meghatározott csoportban történik.

 

A gyermekek távozásának rendje az intézményből:

-        ebéd után 12 .30 órától - 13 óráig

-        a délutáni napirendet figyelembe véve: 15 órától

A nyitva tartás idejére a gyerekek felügyeletét és ellátását az óvoda dolgozóinak lépcsőzetes munkakezdéssel és befejezéssel történő munkarendje biztosítja. Az óvoda nyitva tartása idején legalább egy vezető beosztású alkalmazott is tartózkodik az intézményben.

A munkarendet az óvoda éves munkaterve tartalmazza.

 

Zárva tartás:

A fenntartóval egyeztetett időben az óvoda nyáron 1 hónapig zárva tart. A zárás idejéről a szülőket minden év február 15-ig írásban kell értesíteni az intézmény faliújságain.

A nyári zárás előtt 30 nappal össze kell gyűjteni a gyermekek elhelyezésére vonatkozó igényeket, és a szülőket, - a gyermekeket fogadó óvodáról - a zárást megelőzően tájékoztatni kell.

Az óvoda zárva tartása alatt a szülők halaszthatatlan hivatalos ügyeinek intézése a fenntartó által megállapított napokon, az ügyeleti rendnek megfelelően lehetséges. Az ügyeleti napokról tájékoztatást - a központi faliújságon és az óvoda honlapján – kapnak a szülők.

Nyári és téli zárva tartás ideje alatt az ezt igénylő gyermekek másik óvodában történő elhelyezése legfeljebb 2 hétre biztosított. A heti pihenő és munkaszüneti napokon az óvoda zárva tart.        

 

Az intézmény egy nevelési évben legfeljebb 5 nevelés nélküli munkanapot szervez. A nevelés nélküli munkanapokon másik óvoda biztosít ügyeletet.

A szülők az ügyeletes óvodáról tájékoztatást kapnak. Az ügyeleti igényeket a csoport hirdetőtáblákon közzétett nyilatkozaton a szülő írásban jelezi. A nyilatkozatok beszerzése az óvodapedagógusok feladata, akik azt legkésőbb 2 nappal a zárva tartás előtt leadják az gazdasági ügyintézőnek, aki iktatás után jelzi az ügyeleti igényeket a fogadó óvodának.

 

A belépés és bent tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel

Az intézményi és személyi vagyonvédelem miatt a bejárati ajtót zárva kell tartani! Amint a bejárati ajtó kódja beüzemelésre kerül, azt az intézmény dolgozói, és az idejáró gyerekek szülei ismerhetik meg. Illetéktelen személyeknek a kód nem adható ki!

 

A hivatalos ügyintézés az óvodavezető és a gazdasági ügyintéző irodájában történik.

Az óvodai csoportok és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezi. Az óvodai foglalkozások rendjét, a gyermekek tevékenységét megzavarni nem lehet!

 

Þ    Az önkormányzat képviselőit, szaktanácsadót, szakértőt, más hivatalos és szakmai szervek képviselőit az óvodavezető fogadja. Az utazó gyógypedagógus, pszichológus, logopédus, védőnő, orvos benntartózkodása meghatározott időben az óvoda vezetővel történt egyeztetés szerint történik.

 

Þ    Az óvoda dolgozói, ügynökök, üzletszerzők, vagy más személyek az óvoda területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak, kivéve az óvoda által szervezett vásár alkalmával.

 

Þ    Az intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet.

 

Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben:

- a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe, valamint,

- minden más személy.

 

A külön engedélyt az óvoda vezetőjétől kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni.

IX. Az intézmény vezetése

 

Az óvoda vezetőjét Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzatának Képviselőtestülete nevezi ki, felette az egyéb munkáltatói jogokat Budapest főváros XIV. kerület Zugló polgármestere gyakorolja. Az óvoda dolgozóinak munkáltatója a intézményvezető.

Az intézmény szervezeti felépítése

Az intézmény engedélyezett álláshelyeinek számát a fenntartó a hatályos jogszabályokra és az intézmény szükségleteire figyelemmel állapítja meg.

 

Az óvodavezető magasabb vezető beosztású, ő a legfelsőbb vezető, a szervezet irányítója.

Mellette tanácskozási és véleményezési joggal két érdekképviseleti szerv:

-              a közalkalmazottak érdekeit képviselő Közalkalmazotti Tanács

-              a gyermekek/szülők érdekeit képviselő Szülői szervezet.

Vezetői feladatmegosztás:

Az óvodavezető jogköre

Az intézményvezető hatáskörét, feladatait meghatározó munkaköri leírást a Budapest főváros XIV. Zugló Önkormányzat készíti el, és a polgármester kiadmányozza.

 

Feladata különösen

A Köznevelési törvény vonatkozó előírásai szerint

        A hatáskörébe tartozó, a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása,

        A nevelőtestület vezetése.

        A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése.

        A pedagógiai munka irányítása, ellenőrzése.

        A munkáltatói, valamint kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása.

        A közoktatási intézmény képviselete.

        A szülői szervezettel, munkavállalói érdekképviseleti szervekkel való együttműködés.

        A nemzeti és óvodai ünnepek méltó megszervezése.

        A gyerek és ifjúságvédelmi munka, valamint a gyerekbalesetek megelőzésének irányítása.

        A döntés – az egyetértési kötelezettség megtartásával – az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe.

        Kizárólagos- általánosan nem helyettesíthető - hatásköre: a munkáltatói, kötelezettségvállalási és utalványozási jogkör.

        Képviseli az intézményt, e jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve az intézmény alkalmazottjára átruházhatja.

 

Az óvodavezető felelőssége

Az intézményvezetője egy személyben felelős

-        Az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban, költségvetésben, vagy költségvetési keretben, (az azok részét képező megvalósítási tervben, teljesítménytervben), valamint feladat-ellátási megállapodásban foglaltaknak, illetve az irányító szerv által közvetlenül meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelő ellátásáért.

-        A költségvetési szerv működésében és gazdálkodásában a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség követelményeinek érvényesítéséért.

-        A költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott, használattal kapcsolatos jogok rendeltetésszerű gyakorlásáért.

-        Az államháztartási belső kontrollrendszer megszervezéséért és hatékony működtetéséért.

-               A szerv besorolásának megfelelően a szakmai és pénzügyi folyamatos nyomon 

követési (monitoring) rendszer működtetéséért, a tervezési, a beszámolási, valamint a közérdekű, és közérdekből nyilvános adatok szolgáltatására vonatkozó kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért.

-               A nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért.

-               A munka és tűzvédelmi tevékenység megszervezéséért.

-               A gyermekbalesetek megelőzéséért.

-               A gyermekek egészségügyi vizsgálatának ellátásáért

-            Az intézmény szakszerű és törvényes működéséért,

-               Az ésszerű és takarékos gazdálkodásért,

-               A költségvetési szerv vagyonkezelésében, használatába védelméhez szükséges

    feltételekért.

-               A nevelési program megvalósításáért, a nevelőmunkáért.

-               A gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért, irányításáért és ellátásáért

-               Az egészséges és biztonságos munkafeltételekért.

-               A gyermekek érdekeinek elsőbbségéért, az egyenlő bánásmód megköveteléséért.

-               A méltányos és humánus ügykezelésért és döntésekért

-               A pedagógiai munkáért.

 

Az óvodavezető alapfeladatai ( kötelessége )

Ø     Irányítja az intézmény szakszerű és törvényes működését, a takarékos gazdálkodását,- a jóváhagyott költségvetés alapján.

Ø     Biztosítja a működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, a munka-és tűzvédelmi rendelkezések betartását, a gyermek balesetek megelőzését.

Ø     Elkészíti és kiadja az intézmény belső szabályzatait, gondoskodik azok hatályosságáról, az előírások betartásáról.

Ø     Szervezi a pedagógiai feladatok szakszerű végrehajtását, előkészíti a nevelőtestület döntéseit.

Ø     Vezeti az alkalmazotti közösséget.

Ø     Képviseli az intézményt rendezvényeken, gondot fordít a nemzeti és intézményi ünnepélyek méltó lebonyolítására.

Ø     Dönt az intézmény minden lényeges ügyében jogszabályi keretek között.

Ø     Megtartja a munkakörülményekre vonatkozó egyeztetési kötelezettségét.

Ø     Ellenőrzi és értékeli az intézményi tevékenységet.

Ø     A fenntartót haladéktalanul köteles tájékoztatni rendkívüli esemény alkalmával, valamint intézkedik annak bekövetkeztekor.

Ø     Munkáját politika-semlegesen, törvényesen, korszerű szakmai ismeretek alkalmazásával végzi.

Ø     A munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a szülői szervezetekkel való együttműködés.

Ø     A kötelezettségvállalási, munkáltatói és kiadmányozási jogkör gyakorlása.

Ø     A jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és át nem ruházott feladatok ellátása.

Ø     A gazdálkodási feladatokban közreműködő gazdasági ügyintéző munkájának közvetlen irányítása.

Ø     Az egyéb feladatot ellátó alkalmazottak irányítása.

Az intézményvezető által leadott feladat- és hatáskörök

Az óvodavezető a nem kizárólagos hatáskörébe rendelt feladatát az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja

Az óvodavezető helyettes

Vezetői tevékenységét az óvodavezető közvetlen irányítása mellett végzi.

Ø    Az óvodavezető távollétében teljes felelősséggel és jogkörrel végzi a vezetési feladatokat. Feladatait ( az óvodavezető útmutatása alapján, a munkaköri leírásának megfelelően ) önállóan látja el, mely kiterjed az óvoda egész működésre.

Ø    A nevelési területen közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában.

Ø    Kt.-ben előírt órakedvezményét a helyettesi teendők ellátására fordítja, időbeosztása a

munkaköri feladataihoz igazodik;

Ø    A vezető-helyettes megbízásakor a nevelőtestület véleményezési jogkörrel rendelkezik, kiválasztása és megbízása az óvodavezető hatásköre. Megbízása visszavonásig érvényes.

Ø    Az óvodavezető helyettes csak az óvodavezető tartós távollétében ( 2 hónapot

            meghaladó távollétet meghaladó hiányzás, munkaképtelenség) hozhat az intézmény

jövőjére kiható munkáltatói döntést, kötelezettségvállalást. A tartós távollét esetében a

teljes körű helyettesítéssel a fenntartó ad megbízást.

Ø    Közvetlenül szervezi és irányítja a dajkák, pedagógiai asszisztensek, technikai dolgozók munkáját.

Ø     A nevelési területen közreműködjék a vezető által megállapított tevékenység irányításában.

Ø     Felelős a házi továbbképzések megszervezéséért.

Ø     A szülői munkaközösség működésének segítéséért.     

Ø     A helyettesi beosztás elkészítéséért.

 

Az óvodavezető helyettes jogköre

-        A vezető távollétében teljes felelősséggel végzi a vezetési feladatokat.

-        Munkáját azok a pedagógiai és egyéb feladatok alkotják, melyeket közös megbeszélés és egyeztetés után az óvodavezető írásban meghatároz.

-        Elsősorban a pedagógiai munkát segítő alkalmazottak munkájának irányítása, ellenőrzése, értékelése, és a pedagógusok, illetve minden alkalmazott helyettesítésének, szabadságolásának ütemezése, ellenőrzése.

-        A jelenléti ív ellenőrzése, dolgozói hiányzási-igazolások ügyintézése.

-        A vezető helyettes megbízásakor és a megbízás visszavonásakor a nevelőtestület véleményezési jogkörrel rendelkezik.

Az óvodavezető helyettes felelőssége:

-     Felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre, ezen túlmenően személyes felelőséggel tartozik az intézményvezetőnek, különösen a pedagógiai munkát segítők munkavégzését illetően, és a pedagógusok helyettesítésének megszervezését illetően.

 

 Beszámolási kötelezettsége kiterjed:

Ø    Az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára.

Ø    A belső ellenőrzések tapasztalataira.

Ø    Az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére.

A beszámoltatás idejét az óvoda vezetője, illetve mindig az aktualitás határozza meg.

 

A vezetők intézményben tartózkodásának rendje

 

Az intézmény működésével és a szülők ügyeinek intézésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy a teljes nyitvatartási idő alatt a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek.

Az óvoda zavartalan működéséhez biztosítani kell a vezetői feladatok folyamatos ellátását.

Ennek érdekében a vezetők óvodában való benntartózkodásának rendje:

Vezetői beosztás megnevezése

Az intézményben való tartózkodás rendje

Óvodavezető: 8 órától – 16 óráig (esetenként munkáját az intézményen kívül köteles végezni, ezért, ilyenkor a vezetővel való konzultációra időpontot célszerű egyeztetni.)

 

Óvodavezető helyettes: 7 órától – 13 óráig, ill. 11 órától – 17 óráig

 

Reggel 6,30 óra és 7 óráig illetve 17 óra és 17,30 óráig terjedő időben, a helyettesítés ellátásában közreműködnek a munkarend szerint ez időben munkát végző óvodapedagógusok. / Távollét esetén megbízás rendje /

 

A vezetők akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje

Az óvodavezető heti munkaideje 40 óra. A vezető akadályoztatása esetén, az azonnali

döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörében, valamint a gazdasági jogkörébe tartozó ügyek

kivételével, teljes felelősséggel a Pöttöm Park Óvoda vezető-helyettese helyettesíti.

A helyettesítéssel megbízott óvodavezető helyettes az óvodavezető tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a

legalább kéthetes, folyamatos távollét, mely esetre külön írásos intézkedéssel ad felhatalmazást.

Az óvodavezető és az óvodavezető-helyettes egyidejű akadályoztatása esetén, vagy a legmagasabb szolgálati idővel rendelkező csoportos óvodapedagógus, vagy az óvodavezető

javaslata alapján megbízott, kinevezett közalkalmazott (csoportos óvodapedagógus) látja el a

helyettesítési feladatokat. A reggeli és az esti ügyeletre kijelölt közalkalmazott felel az intézmény biztonságos működéséért.

A megválasztott helyettesítő vezetők ellentétes műszakban dolgoznak. A helyettes megnevezése az éves munkatervben szerepel. Intézkedési jogköre, felelőssége az intézmény

működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő

ügyekre terjed ki.

 

Az intézményvezető feladatainak ellátása tekintetében, váratlan távolléte esetén, írásos megbízás hiányában a helyettesítés rendje:

-          Az óvodavezető-helyettese távollétében ® a Közalkalmazotti Tanács elnöke távollétében ® távollétében az intézményben tartózkodó szakvizsgázott pedagógus intézkedik.

A vezető/vezetők helyettesítésére vonatkozó szabályok

-          A helyettesítők csak halaszthatatlan ügyben, az óvoda zökkenőmentes működésének érdekében járhatnak el.

-          Intézkedésük során kötelesek betartani a vonatkozó jogszabályokat, valamint az óvoda szabályzataiba foglalt rendelkezéseket, továbbá tekintettel lenni az óvoda partnerközpontú szemléletére.

-             Intézkedésükről feljegyzést kötelesek készíteni, melyet a vezető munkába állását  követően tájékoztatás céljából haladéktalanul átadnak.

 

A műszakonkénti meghatalmazott feladata:

Þ    Az óvodavezető útmutatása alapján az aktuális feladatok pontos, felelősségteljes

ellátása, végrehajtása;

Þ    Baleset- és munkavédelemmel kapcsolatos feladatok észlelésével a megtett

intézkedéseken túl az óvodavezető, vagy helyettese azonnali értesítése;

Þ    Hivatalos értesítések (körtelefon, posta) felelősségteljes átvétele, illetve továbbítása.

Az óvodavezető heti kötelező óraszáma 6 óra. Az óvodavezető helyettes heti kötelező óraszáma, melyet a csoportban kell eltöltenie 24 óra.

 

Az óvoda vezetősége

Az intézmény vezetősége konzultatív testület: véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Elsődleges feladata az óvodavezető munkájának segítése, különös tekintettel az intézmény működésével kapcsolatos szakmai, és személyi kérdésekre. Tevékenységüket a vezető írásos megbízása alapján végzik.

A vezetőség tagjai:

-        óvodavezető

-        óvodavezető helyettes

-        szakmai munkaközösség vezetője (Ha működik munkaközösség az adott tanévben)

-        Közalkalmazotti Tanács elnöke

 

A Közalkalmazotti Tanács elnökének feladatai, és beszámolási kötelezettsége:

A Közalkalmazotti Szabályzatban rögzített.

 

X. Az intézmény belső kapcsolati rendszere

 

A szervezeti egységek és a vezetők, illetve a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje

A Pöttöm Park Óvoda szakmai tekintetben önálló. Szervezetével és működésével kapcsolatban minden olyan kérdésben dönt, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. A döntések előkészítésében, végrehajtásában a pedagógusok és a szülők is részt vesznek.

A belső kapcsolattartás rendszeres formái a különböző értekezletek, fórumok.

A rendszeres és konkrét időpontokat az óvoda éves munkaterve tartalmazza.

 

A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje

Az óvoda vezetése az intézmény szervezeti egységeivel megbeszélések, értekezletek alkalmával rendszeres kapcsolatot tart. Amennyiben az óvodavezető vagy valamelyik szervezeti egység értekezlet megtartását tartja szükségesnek, úgy az ez irányú igényét írásos formában a tervezett értekezlet napját megelőző legalább 8 nappal korábban közli a többi szervezettel, azok vezetőjével.

 

A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje

A szülői szervezet elnökével az óvodavezető, a csoportszintű ügyekben a csoport szülői szervezetének képviselőivel az óvodapedagógus, valamint az óvodapedagógus kompetenciáját meghaladó ügyekben az óvodavezető helyettes tart kapcsolatot.

Az óvoda a szülői szervezet képviselőinek értekezletet hív össze, vagy a szülői szervezet elnökét/képviselőjét meghívja a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjának tárgyalásához, amely ügyekben jogszabály vagy az óvoda SZMSZ-e a szülői szervezet részére véleményezési, tanácskozói jogot biztosít.

A meghívás a napirend írásos anyagának legalább 8 nappal korábbi átadásával történhet.

Az óvoda vezetője a szülői szervezet képviselőit legalább félévente tájékoztatja az óvodában folyó nevelőmunkáról és a gyermekeket érintő kérdésekről.

A szervezeti egységek közti kapcsolattartás rendje

A szervezeti egységek egymás között a saját maguk által meghatározott működési szabályaik szerint tartanak kapcsolatot. Az óvodai pedagógiai munka sikere érdekében a szervezeti egységeket egymás irányába együttműködési kötelezettség terheli.

Szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásuk rendje

Amennyiben az intézményben több szakmai munkaközösség működik, az egymás közötti kapcsolattartásuk, együttműködésük szabályait a saját maguk által meghatározott működési szabályaik szerint végzik.

A szakmai munkaközösség(ek) értekezleteken, egyedi konzultációk során segítik a pedagógusok munkáját szakmai tanácsokkal, javaslatokkal.

A szakmai munkaközösségek tagjait és a pedagógusokat együttműködési kötelezettség terheli.

A közalkalmazottak

Az alkalmazotti közösségnek az óvodában foglalkoztatott valamennyi közalkalmazott tagja.

A munkavégzéssel kapcsolatos jogaikat és kötelességeiket a munka törvénykönyve és a közalkalmazotti törvény szabályozza.

Az alkalmazotti közösség tagjainak részletes feladatait a személyre szóló munkaköri leírások szabályozzák.

 

A munkaköri leírások tartalmazzák:

-                A munkahely, a munkavállaló, a munkakör megnevezését;

-                A munkaidő, a közvetlen felettes meghatározását.;

-                A munkavállaló tevékenységének körét, feladatait, hatás és jogkörét;

-                Az alkalmazotti tagságra vonatkozó általános feladatokat, szabályokat;

-                A munkakör szerinti ellenőrzési feladatokat;

-                A munkakörre vonatkozó alap és specifikus elvárásokat.

 

Az óvoda alapdokumentumai, az óvoda éves munkaterve szerinti feladatok ellátásához specifikus munkaköri leírások kerülnek átadásra a megbízott alkalmazottak felé határozott, vagy határozatlan idejű megbízás mellett ( Gyermekvédelmi megbízott, Tűz- és munkavédelmi megbízott, Munkaközösség vezető, Minőségirányítási csoportvezető  ).

 

Az alkalmazotti közösség jogai:

Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési és döntési jogok illetik meg.

A jogok gyakorlásával kapcsolatos megbeszélést, értekezletet az óvodavezető jogosult összehívni. Kezdeményezési joggal a közalkalmazotti tanács elnöke rendelkezik.

Részvételi jog illeti meg: az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap.

Véleményezési és javaslattevő jog: az óvoda működési körébe tartozó kérdésekben. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítés során az óvodavezetőjének mérlegelnie kell.

Az alkalmazotti közösség megbeszéléseiről minden esetben jegyzőkönyvet kell felvenni.

 

A közalkalmazottak munkarendje:

A nevelési évre szóló munkarend az intézmény Kollektív Szerződésében található. A munkakörökben jogszabály által meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező személy foglalkoztatható.

 

Az óvoda munkarendjét az óvodavezető készíti el az előírások, a szülők igényei és a fenntartó rendelkezéseinek figyelembe vételével.

Az óvodai életrenddel és munkarenddel kapcsolatban a szülők (mint az óvodás gyermek képviselője) jogait és kötelességeit a Házirend szabályozza.

A vezető helyettes tehet javaslatot a napi munkarend változtatására és a szabadságok kiadására.

Minden közalkalmazottnak kötelessége, hogy munkája során az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat betartsa.

 

A közalkalmazottak helyettesítésének rendje:

Mindenki csak a szakképzettségének megfelelő munkaköröket helyettesítheti, illetve a szakképzettséget nem igénylő munkaköröket.

Helyettesíthet:

Óvodavezető: Óvodapedagógust

Óvodavezető helyettes: óvodavezetőt, óvodapedagógust

Óvodapedagógus: óvodapedagógust

Dajka: dajkát, takarítót

Takarító: dajkát, takarítót

Óvodatitkár: senkit, mivel a munkaideje nem alkalmas erre

Karbantartó-kertész: Karbantartó-kertészt, takarítót

 

A helyettesítés, túlórázás rendjét az óvodavezető-helyettes szervezi meg.

 

A pedagógusok munkarendje:

A pedagógusok jogait és kötelességeit a köznevelési törvény rögzíti. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése.

A pedagógusok heti kötelező órája 32 óra, heti munkaideje 40 óra. A csoportok pedagógusai heti váltásban délelőtt és délután látják el munkájukat. A pedagógusok kötelező óráinak teljesítésére vonatkozó munkaidő beosztás, valamint a kötelező óra és a munkaidő közti különbségből adódó órák értelmezését, feladatellátással történő kitöltését, az adott nevelési év intézményi éves munkatervében szabályozott „Felelősi és megbízatási rendszer” fejezet határozza meg.

A jelenléti ív vezetése a havi nyilvántartási nyomtatványon, a közalkalmazott kötelessége és felelőssége. A Jelenléti ívet a Nevelői szobában lehet megtalálni, aláírni.

A pedagógus köteles a munkakezdés előtt minimum 5 perccel munkahelyén megjelenni. Munkából való távolmaradását előzetesen személyesen, vagy váratlan késés, távolmaradás esetén telefonon jelezni annak okát és időtartamát, hogy feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen. A helyettesítések rendjéért az óvodavezető és az óvodavezető-helyettes felel.

 

A pedagógust munkakörével kapcsolatosan az alábbi jogok illetik meg:

a) Személyét, mint a pedagógus közösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és    

    személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői tevékenységét értékeljék és elismerjék.

b) A nevelési program alapján az ismereteket, a nevelés módszereit megválassza;

c) az intézmény nevelési programja, működése, tevékenysége és irányítása, vallási és világnézeti tanítások igazságáról nem foglalhat állást, vallási és világnézeti kérdésekben semlegesnek kell maradnia  saját világnézete és értékrendje szerint végezze nevelő munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené, vagy késztetné a gyermeket;

e) Irányítsa és értékelje a gyermekek munkáját;

g) Hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez;

h) A nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve

    pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait

    megillető jogokat;

i) Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa

 

Az óvoda működésével kapcsolatban feladatai az alábbiak:

-         Az alkalmazottakkal, a gyermekekkel kapcsolatos nyilvántartások, egyéb ügyek,

-         ügyintézői feladatok ellátása;

-         Az óvoda dologi-, fenntartási- és egyéb adminisztrációs teendői végzése;

Kapcsolattartás a szülőkkel, fenntartóval, gazdálkodó szervekkel, más intézményekkel

 

A nem pedagógus munkakörben dolgozók munkarendje:

Munkarendjüket a vezető-helyettes állapítja meg, a közalkalmazotti tanács és óvodavezető egyeztetésével, az óvodavezető jóváhagyásával. Munkaidejük heti 40 óra. A munkaidő beosztást az éves munkaterv tartalmazza.

Az alkalmazottak munkakezdés előtt minimum 5 perccel kötelesek munkahelyükön megjelenni, távolmaradásukról értesíteni a vezetőt illetve a vezető helyettest, illetve váratlan késés, távolmaradás esetén, telefonon jelezni annak okát és időtartamát.

 

Munkatársi értekezletek

Nevelési évenként minimum két alkalommal, a vezető-helyettes hívja össze, az óvodavezető tájékoztatását követően.

A munkatársi értekezletre a teljes munkaidőben és a részmunkaidőben foglalkoztatott közalkalmazottat is meg kell hívni. A napirendi pontokat a vezető-helyettes állítja össze. A munkatársi értekezlet levezetése során lehetőséget kell adni, hogy minden részt vevő elmondhassa véleményét, észrevételét, javaslatot tehessen az érintett témán belül.

A munkatársi értekezletről, ha érdemi kérdésben születik döntés jegyzőkönyvet, ha nem, akkor feljegyzést kell készíteni maximum két munkanapon belül, és tájékoztatás céljából haladéktalanul át kell adni az óvodavezetőnek.

 

A nevelőtestület

A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési kérdésekben az óvoda legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja minden közalkalmazott pedagógus, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazott.

Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, az óvodavezető, továbbá ha a nevelőtestület egyharmada kéri. Az összehívást az óvoda szülői szervezete is kezdeményezheti. A kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt.

 

A nevelőtestület döntési jogköre:

-               A nevelési program elfogadása;

-               Az SZMSZ és a házirend elfogadása;

-               A nevelési év munkatervének elfogadása;

-               Átfogó értékelések és beszámolók elfogadása;

-               Az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása;

-               A nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása;

-               A nevelési program valamint a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtásáról;

-               Jogszabályban meghatározott más ügyek.

 

A nevelőtestület véleményezési és javaslattevő jogköre:

-               Az intézményvezetői programok szakmai véleményezése;

-               Szakmai anyagok véleményezése;

-               Az óvodáról készült publikációk véleményezése.

 

A nevelőtestület döntései és határozatai:

A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt.

A nevelőtestületi értekezlet lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyvét a kijelölt pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlévő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény irattárába kerülnek, határozati formában.

 

A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek nem kerülnek átruházásra.

A nevelőmunkát közvetlenül segítő pedagógus közalkalmazottak:

Logopédus:

A prevenciós ellátást az intézmény részére a fenntartó biztosítja. A Logopédiai Intézet logopédusa szabályozott módon végzi a dyslexia szűréseket és fejlesztésüket.

Feladata:

-               A szülők engedélye alapján a gyermek szűrése, a logopédiai fogalakozások órarendjének kialakítása;

-               Együttműködés az ellátandó gyermekek óvónőjével;

-               Kapcsolattartás az óvodavezetőjével;

-               Szülők tájékoztatása a gyermekek fejlődéséről, fogadódóra tartása az óvoda épületében igény szerint;

-               A gyermekekről a törvénynek megfelelően fejlesztési napló készítése, melyről tájékoztatást ad az óvodavezetőjének és a nevelőtestületnek.

Ellenőrzését a munkáltatója végzi. Az óvoda vezetője ellenőrzi az órarend szerinti feladatellátást; konzultáció révén a foglakozásokon résztvevő gyermekek fejlődését. Szakmai munkájának megítélésében a Zuglói Logopédiai Intézet igazgatójának, vagy más külső szakértőnek a segítségét is igénybe lehet venni.

 

Gyógytestnevelő

A gyógytestnevelési ellátást az intézmény részére a fenntartó biztosítja, a gyógytestnevelő révén való kirendeléssel.

Feladata:

-               A szülő engedélye alapján az óvodába járó gyermekek szűrése, szakorvos jelenlétében;

-               A gyógytestnevelési foglakozások órarendjének kialakítása;

-               Együttműködés az ellátandó gyermekek óvónőjével;

-               Szülők tájékoztatása a gyermekek fejlődésérő fogadó óra keretében az óvoda épületében előre egyeztetett időpontban.

-               A gyermekekről a törvénynek megfelelő fejlesztési napló és egyéni fejlesztési terv vezetése;

-               A nevelési év végén összegző értékelés készítése, melyről tájékoztatást ad az óvodavezetőjének.

Szakmai ellenőrzését a munkáltatója által megbízott személy végzi. Az óvoda vezetője ellenőrzi és igazolja az órarend szerinti feladatellátását, konzultáció révén a foglalkozásokon résztvevő gyermekek fejlődését.

 

A nevelőtestület értekezletei

A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében minimum négy értekezletet tart a nevelési év során. Ezt az intézményi éves munkaterv rögzíti.

-        Tanévnyitó nevelési értekezlet

-        Őszi nevelői

-        Félév-záró

-         Tanévzáró nevelői értekezlet, vagy csapatépítő tréning

A nevelőtestületi értekezletek tartalmas, nyugodt megtartása érdekében egy nevelési évben maximum 5 nevelésnélküli munkanap igénybe vehető, a szülői szervezet egyetértésével, megfelelő tájékoztatásával, valamint az arra igényt tartó gyermekek elhelyezésével az ügyeletes óvodában.

Az éves munkaterv elfogadását követően a nevelőtestületi értekezletek időpontját és a nevelésnélküli munkanapok időpontját valamint felhasználását a különös közzétételi listában nyilvánosságra kell hozni. Felelőse az óvodavezető.

 

A szakmai munkaközösség

A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében

A szakmai munkaközösség részére megállapított feladatokat. 71.§(2)

(20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 118. § (3)

◦be kell szerezni a szakmai munkaközösség véleményét a pedagógiai program, továbbképzési program elfogadásához)

71.§ (2) a munkaközösség – az SzMSz-ben meghatározottak szerint – gondoskodik a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak szakmai segítéséről

 

A szakmai munkaközösség célja: növelni, emelni a nevelési eredményeket, fokozni a pedagógiai munka minőségét. Az óvodában az azonos feladatok ellátására, ill. nevelési területenként egy szakmai munkaközösség hozható létre. Tevékenységét a vezető írásos megbízása alapján végzi.

A 2012-2013-as nevelési évben a Pöttöm Park Óvodában szakmai munkaközösség nem működik.

 

Közalkalmazotti Tanács

A Közalkalmazotti Tanács tekintetében, mint az óvodában dolgozó közalkalmazottak érdekképviseleti szervezete, az együttműködésre vonatkozó előírásokat az intézményi Közalkalmazotti Szabályzat tartalmazza.

 

Közalkalmazotti Tanács elnöke  ( 1 fő )

Az intézményvezetés felelős tagja, aki munkáját a közalkalmazotti szabályzatban foglaltaknak, valamint a KT működési ügyrendjében foglaltaknak megfelelően látja el. Megbízása a törvényben foglaltak szerint, a KT megválasztását követően 15 napon belül

történik,a KT elnökválasztó ülésén. Megbízásának ideje a KT működésével azonos időtartamra szól. Visszavonását, lemondását, újraválasztását a KT ügyrendje szabályozza.

A Közalkalmazotti Tanács vezetőjének és az óvoda vezetőjének munkakapcsolatát a Közalkalmazotti Szabályzat rögzíti. A folyamatos kapcsolattartás, tájékoztatás, a közalkalmazotti szabályzat módosításnak előkészítése a Közalkalmazotti Tanács elnöke és az óvodavezető feladata. A KT elnökének véleményét kötelezően ki kell kérnie az SzMSz elkészítésénél.

Az óvoda feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében a belső szervezeti egységek egymással szoros kapcsolatot tartanak.

Az együttműködés során a szervezeti egységeknek minden olyan intézkedésnél, amelyik másik szervezeti egység működési területét érinti, az intézkedést megelőzően egyeztetési kötelezettségük van.

 

XI. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

 

Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés b) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a működés rendjét, ezen belül a pedagógiai munka belső ellenőrzési rendjét.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja

A pedagógiai munka belső ellenőrzése az intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja:

- Az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése,

- A pedagógiai munka hatékonyságának fokozása.

- Szakmai lelkesedés fenntartása

A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények

         - fogja át a pedagógiai munka egészét,

         - segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását,

- a foglalkozásokkal szemben támasztott követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére,

- támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb ellátását,

- a szülői közösség észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse a megfelelő pedagógiai módszer megtalálását,

- biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát,

- támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását,

- hatékonyan működjön a megelőző szerepe

 

A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak

A pedagógiai munka belső ellenőrzésére elsősorban, általános jogkörben jogosult:

         a) az óvodavezető,

         b) az óvodavezető helyettese, helyettesei,

c) külső szakértő az a)-b) pontban meghatározottak felkérésére.

 

A pedagógiai munka belső, valamely témájú területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet.

 

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek:

         - szóbeli beszámoltatás,

         - írásbeli beszámoltatás,

         - értekezlet,

         - foglalkozás látogatás,

         - speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok,

         - az óvodás gyermekek iskolaérettségi teszt eredményeinek elemzése,

         - a gyermekeket átvevő iskoláktól érkező visszajelzések vizsgálata.

 

XII. A  gyermekek közössége

 

A 3 – 7,5 éves korú gyermekek 5 életkorilag homogén és 1 vegyes csoportban kerültek elhelyezésre, melynek létszáma maximum 25 fő. Ettől eltérni csak a fenntartó engedélyével, illetve az Oktatási Hivatal engedélyével lehet. Maximális csoportlétszám túllépés engedélyeztetéséért az óvodavezető a felelős.

XIII. A  szülői szervezet

A szülők az óvodában - a közoktatási törvényben meghatározott jogaik és kötelességeik teljesítésének érdekében - szülői szervezetet hozhatnak létre. A szülői szervezet működése rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről saját maga dönt, melyet a szülői szervezet szervezeti és működési szabályzatban tesz közzé.

 

A szülői szervezettel való kapcsolattartás

A szülők képviselőjével az óvodavezető tart kapcsolatot. Ezt a hatáskört indokolt esetben átruházhatja az óvodavezető-helyettesre.

A képviselők összehívására évente minimum két alkalommal történik. Ekkor az óvodavezető tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatát.

A szülői szervezet képviselői az értekezletek után kötelesek a kapott, mindenkit érintő információkat továbbadni, szóban vagy írásban.

Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői szervezet véleményének (egyetértésének) kikérése jogszabály alapján kötelező, az óvodavezető az írásos előterjesztést, a döntést megelőző 7-15 nappal korábban adja át a szülői szervezet vezetőjének. A szülői szervezet vezetőjét meg kell hívni a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjaihoz, amelyekben a szülői szervezetnek véleményezési joga van.

.

A szülői szervezet véleményezési jogot gyakorol:

-               a Házirend elfogadásakor

-               a munkaterv szülőket érintő területeiről

-               az óvodai nevelési év rendjéről

-               a család és óvoda kapcsolattartási rendjéről

-               a nevelési-oktatási intézményben folyó hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásáról. A véleményalkotásra legalább 5 munkanapot kell biztosítani;

-               a szülőket érintő anyagi kiadásokkal járó elképzelésekről

-               a gyerekek nagyobb csoportját érintő kérdésekről

-               az óvoda megszüntetésével, átszervezésével kapcsolatos kérdésekben

-               az óvoda költségvetésének kialakításával, módosításával kapcsolatban

-               a vezetői pályázattal kapcsolatban

-               az óvodavezető megbízásával és a megbízás visszavonásával kapcsolatban

 

SZMSZ elfogadásakor véleményezési joga kiterjed:

-         működés rendjére, gyermekek fogadására

-         vezetők intézményben való tartózkodásának rendjére

-         vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás módjáról

-         külső kapcsolatok rendszeréről, formájáról és módjáról

-         ünnepélyek és megemlékezések rendjéről

-         a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás területére vonatkozóan

-         belépés, benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban

                      az intézménnyel

      -     hit és vallás

 

A szülői szervezet véleményezési  jogot gyakorol:

-               a Pöttöm Program

-               az SZMSZ

-               a Házirend nyilvánosságával kapcsolatban,

-               az Adatkezelési Szabályzat elfogadásakor.

A szülői szervezet köteles véleményezési és egyetértési jogkörében eljárva írásban nyilatkozni. További véleményezési és egyetértési jogot nem ad az intézmény a szülői szervezetnek.

 

 

A szülők szóbeli tájékoztatása

Az intézmény a közoktatási törvénynek megfelelően a gyermekekről a nevelési év során folyamatos szóbeli tájékoztatást ad.

A tájékoztatás formái:

-               csoportos – szülői értekezletek

-               egyéni – fogadóórák

A szülői értekezletek és fogadóórák rendjét az éves Munkaterv tartalmazza.

Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az óvónő és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására.

Fogadóórák rendje az óvoda házirendjében is szabályozott.

A szülők írásbeli tájékoztatása

-               központi faliújságokon

-               csoportok faliújságán

-               honlapon

 

A lépcsőházanként elhelyezett központi faliújságon a szülők tájékoztatást kapnak az óvodapedagógusok, óvodavezető, logopédus, és gyermekvédelmi felelős személyéről és fogadóórájáról. Itt történik az aktuális információk közlése is.

Szülő, illetve más idegen személy nem tehet ki hirdetést a faliújságra.  Politikai hirdetmények, vallási hovatartozásra vonatkozó hirdetmények kifüggesztése tilos. A vezető, illetve a vezető helyettes kötelessége a hirdetőtábla rendszeres ellenőrzése.  

A csoportok faliújságán a csoport napi működésével kapcsolatos információk kerülnek közlésre

 

XIV. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések

 

Az óvoda alapdokumentumai

-               Pedagógiai Program (Pöttöm Program)

-               Szervezeti és Működési Szabályzat

-               Házirend

A dokumentumok óvodavezető által hitelesített másolati példánya a vezetői irodában, egy példánya a nevelőtestületi szobában, és egy példánya a központi szülői faliújságon kerül elhelyezésre.

A Pöttöm Program és a Házirend, az óvoda honlapján is megtalálható.

 

A szülők tájékoztatása a pedagógiai programról

A kiscsoportos gyermekek szülei számára tartott első szülői értekezlet alkalmával az óvodavezető vagy az általa megbízott személy átfogó tájékoztatást nyújt a pedagógiai program tartalmáról. Az óvodával később jogviszonyt létesítő gyerekek szüleinek az óvodavezető vagy az általa megbízott személy előre egyeztetett időpontban ad tájékoztatást az óvoda pedagógiai programjáról, mely az óvoda honlapján folyamatosan, a csoportszobákban az óvoda nyitva tartása alatt megtekinthető.

A Pöttöm Programmal kapcsolatban a szülők a fogadóórákon tovább tájékozódhatnak.

A Házirend egy példányát beiratkozáskor minden szülő kézhez kapja.

Tartalmát és elérhetőségét, a nevelési évet nyitó szülői értekezleten részletesen ismerteti az óvodavezető.

A szülők az óvodavezetőtől, helyettesétől és a csoportos óvónőktől is kérhetnek szóbeli tájékoztatást az év során bármikor, egyeztetett időpontban.

 

Különös közzétételi lista

Az óvoda eredményességét, személyi feltételeit, induló gyermekcsoportjait mutatja be. A különös közzétételi listát az óvodavezető készíti el.

 

Felülvizsgálata, módosítása nevelési évenként kötelező:

-               az éves intézményi munkaterv elfogadását követő 10 munkanapon belül,

-               nevelési év közben történő, a lista adattartalmát érintő változás esetén, a változást követő 10 munkanapon belül.

Az adatok frissítéséért az óvodavezető felel.

A különös közzétételi lista nyomtatott formában az irodában megtekinthető, valamint az óvoda honlapján bármikor elérhető.

 

XV. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere

 

Az óvoda feladatainak elvégzéséhez, valamint a hatékonyság fokozásához rendszeresen tart fenn kapcsolatot a gyermekeke egészségügyi, gyermekvédelmi, más intézményekkel, cégekkel.

Az intézmény képviselete az óvodavezető jogköre és feladata.

 

Az óvodavezető kapcsolatot tart

Ø    Oktatásügyi Közvetítő Szolgálat

Ø    az Önkormányzat részéről a Polgármesterrel, valamint az Oktatási és Művelődési osztály munkatársaival

Ø    a területi képviselővel;

Ø    a kerület óvodáival;

Ø    az Zuglói Intézménygazdálkodási Központtal, vezetőikkel;

Ø    az általános iskolák igazgatóival;

Ø    a Családsegítő Központtal;

Ø    a Gyermekjóléti Szolgálat vezetőjével;

Ø    a Pedagógiai Szakszolgálattal

Ø    a gyermekorvossal és védőnőjével;

Ø    a gyermekétkeztetéssel (Hungast és a PH étkezési koordinátorával)

 

A kapcsolattartásban az óvodavezető-helyettes is segítséget nyújt. Az óvodavezető - a lehetőségekhez képest - üzemekkel, vállalkozókkal is szorgalmazza az együttműködést. A tanulmányi kirándulások, séták, színházlátogatás, sportnap, Pöttöm nap, egyéb szervezése a

munkaterv alapján történik. A csoportok mindenkor előzetesen értesítik az eseményekről az

óvodavezetőt.

 

·       Zuglói Általános Iskolákkal

Kapcsolattartó: az óvoda vezetője és az óvoda pedagógusai.

Kapcsolat tartalma: a gyermekek iskolai beilleszkedésének segítése az óvoda-iskola átmenet megkönnyítésével.

Kapcsolat formája: kölcsönös látogatás, óvodapedagógusok látogatása.

Gyakoriság: látogatás nevelési évenként az iskolai beiratkozás előtt, az első osztályosoknál a második félévben

 

·       Az óvoda orvosával, fogorvosával, védőnőjével

Kapcsolattartó: az óvoda vezetője, a törvényi előírásoknak megfelelően kapcsolatot tart az óvoda orvosával és védőnőjével.

 

Kapcsolat tartalma:

-               gyermekek fejlődésének mérése, regisztrálása a védőnő által, az intézményben

-               felvételkor illetve nevelési év elején esetleges tetvesség felderítésére irányvizsgálat végzése és negyedévenkénti megismétlése.

-               Védőoltással kapcsolatos szervezési, előkészítési feladatok végzése járvány idején

Gyakoriság:

-               fogorvosi szűrés évente,

-               felvételkor illetve nevelési év elején esetleges tetvesség felderítésére irányvizsgálat végzése és negyedévenkénti megismétlése.

Az alkalmazottak alkalmassági vizsgálatát végző szolgáltatás tekintetében a munkába állás előtti orvosi vizsgálatra és az időszakos orvosi vizsgálatra történő beutalás.

 

·       Pedagógiai Szakszolgálattal

Kapcsolattartó személy az óvodavezetője. Az óvoda ingyenes logopédiai szolgáltatását a szakszolgálat logopédusa biztosítja, a fenntartó által megállapított óraszámban, hetente két alkalommal. A logopédus rendszeres kapcsolatot tart az óvodapedagógusokkal, az óvoda vezetőjével, konzultáció, információ átadás formájában. A logopédiai ellátás eredményességének értékelése a nevelési év végén történik.

 

A kapcsolat tartalma a szakértői bizottsággal: a gyermekek speciális vizsgálata, egyéni fejlesztése, a beiskolázás segítése, valamint tanácsadás nevelési kérdésekben.

A kapcsolat formája: vizsgálat kérése, kölcsönös tájékoztatás, esetmegbeszélés, konzultáció, szülői értekezleten való részvétel.

Gyakoriság: nevelési évenként a beiskolázást megelőzően, illetve a fejlesztőpedagógus, pszichológus, logopédus és óvónők jelzése alapján szükség szerint.

 

·       Gyermekjóléti Szolgálattal, Családsegítő Szolgálattal, Gyámhatósággal

Kapcsolattartó: óvodavezető, illetve egyeztetést követően a gyermekvédelmi felelős.

A kapcsolattartalma: a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése, esélyegyenlőség biztosítása.

A kapcsolat formája, lehetséges módjai:

-               Az intézmény segítséget kér a Gyermekjóléti Szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, valamint minden olyan esetben, amikor a gyermekközösség védelme miatt ez indokolt.

-               A Gyermekjóléti Szolgálat értesítése - ha az óvoda a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja.

-               Amennyiben további intézkedésre van szükség, az óvoda megkeresésére a Gyermekjóléti Szolgálat javaslatot tesz arra, hogy az óvoda a gyermekvédelmi rendszer keretei között milyen intézkedést tegyen.

-               Esetmegbeszélés - az óvoda részvételével a szolgálat felkérésére.

-               Szülők tájékoztatása révén (a Gyermekjóléti Szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése), lehetővé téve a közvetlen megkeresését.

Gyakoriság: szükség szerint.

 

·       Zuglói Benedek Elek EGYMI-vel

Kapcsolattartó: az óvoda vezetője, illetve a szakmai munkaközösség vezetője.

Kapcsolat tartalma: a pedagógusok szakmai ismereteinek frissítse, bővítése, valamint szaktanácsadói szakmai segítés.

A kapcsolat formája: továbbképzések, konferenciák, konzultációk, szaktanácsadói hospitálás, szaktanácsadói javaslat

Gyakoriság: nevelési évenként a Szakmai Csoport által meghirdetett időpontokban és gyakorisággal, illetve nevelési évenként 1-2 alkalommal szaktanácsadói látogatás.

 

·       Fenntartóval és a ZIK-kel

Kapcsolattartó: óvodavezető, óvodavezető-helyettes, gazdasági ügyintéző

Kapcsolattartás tartalma: az intézmény optimális működtetése, a fenntartói elvárásoknak való megfelelés, illetve az intézmény érdekeinek képviselete.

Kapcsolattartás területei különösen:

-               Az óvoda átszervezése, tevékenységi körének módosítása,

-               Az óvoda nevével kapcsolatos eljárás alkalmazása,

-               Az óvoda pénzügyi, gazdálkodási tevékenysége,

-               Az óvoda belső szabályzó dokumentumainak jóváhagyása,

-               Az óvoda működésének törvényességi ellenőrzése,

-               A magasabb vezető teljesítményértékelése,

-               Az óvodában folyó szakmai munka ellenőrzése közoktatási szakértő bevonásával.

A kapcsolattartás formája: kerületi vezetői értekezletek, kiállítások, rendezvények, központi ünnepségeken való intézményi képviselet, munkamegbeszélések, adatszolgáltatás, beszámoló írásban.

 

·       Gyermek programokat ajánló kulturális intézményekkel

Kapcsolattartó: az óvodavezető helyettese, illetve a kulturális programok szervezője

Kapcsolat tartalma: színvonalas gyermek műsorok, előadások szervezése, lebonyolítása.

Kapcsolat formája: intézményen belül, és intézményen kívüli kulturális programok látogatása a gyermekekkel, illetve ajánlása a szülők felé.

Gyakorisága: nevelési évenként minimum 3-4 alkalommal, a szülői szervezet véleményének kikérésével.

 

·       Egyházakkal való kapcsolattartás:

Kapcsolattartó: óvodavezető

Kapcsolat tartalma: hitoktatás időpontjának és helyének egyeztetése

Kapcsolat formája: személyes találkozás, egyeztetés

 

·       Más nevelési és oktatási intézményekkel és a szakmai munkát segítő szolgálatokkal való kapcsolattartás:

Kapcsolattartó: óvodavezető, óvodavezető helyettes

Kapcsolatok formája: A kapcsolatok szakmai, kulturális és egyéb területeken realizálódnak: megbeszélések, értekezletek, szakanyagok, rendezvények, bemutatók, hospitálások.

Gyakorisága: Változó a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat.

 

·        Sport egyesülettel, szolgáltatókkal

A kapcsolattartó: az óvoda vezetője

A kapcsolattartalma: az ovis gyermekek életkorának megfelelő mozgás és sport lehetőségek kihasználása.

A kapcsolat formája: mozgás és sporttal kapcsolatos szabadidős tevékenységek ajánlása a szülőknek, valamint intézményen belül és intézményen kívül részvétel a gyermekekkel a programokon.

Gyakoriság: nevelési évenként 2 alkalommal, a programok indítása előtt, majd a programok befejezését követően.

Az Újpesti Torna Egylettel rendszeres kapcsolattartás az intézményben zajló ovi-foci kapcsán. Kapcsolattartás ez esetben Besenyei János edzőn keresztül történik.

 

·        Pöttöm Park Alapítvány kuratóriuma:

Kapcsolattartó: óvodavezető, óvodavezető helyettes

Kapcsolat tartalma: Az alapítvány munkájáról folyamatosan tájékoztatja a nevelőtestületet és a szülői szervezetet.

Gyakoriság: nevelési évenként a kuratórium és az intézményi igények alapján

 

XVI. Az intézményi védő-óvó előírások

 

A gyermekvédelmi feladatok ellátásának rendje

Az óvoda közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, a Gyermekjóléti Szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerekhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.

Ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem lehet megszüntetni, az óvoda segítséget kér a Gyermekjóléti Szolgálattól, aki javaslatot tesz a megfelelő intézkedésre.

Az óvodavezető gondoskodik a gyermekvédelmi felelős munkájához szükséges feltételek megteremtéséről.

Az óvodában a védő - óvó előírások megléte, betartása és működése felől gyermekvédelmi felelős gondoskodik

A teendőinket a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény és a végrehajtásához kapcsolodó jogszabályok, valamint az Önkormányzat Esélyegyenlőségi Terve határozza meg. Ennek ellátásáért az óvodavezető felel, munkáját megosztva a megbízott gyermekvédelmi felelőssel, akinek elérhetősége a  központi és a csoportok faliújságon megtekinthető.

Céunk: A gyermekek alapvető jogainak és szükségleteinek biztosítása az intézmény lehetőségeihez mérten. Esélyegyenlőség biztosítása az eltérő szociális és kulturális környezetből érkező gyerekek számára.

Az óvónők feladatai:

-               Az óvodába járó gyermekek szociális, szociokultúrális családi hátterének megismerése.

-               Szükség szerint környezettanulmány végzése.

-               Hátrányos, halmozottan hátrányos és veszélyeztett helyzet jelzése a gyermekvédelmi felelősnek.

-               A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetben lévő gyermekek differenciált fejlesztése.

A gyermekvédelmi felelős feladatai:

-               Szükség szerint családgondozó, védőnő segítségének igénybevétele.

-               Anyagi gondokkal küzdő családok támogatására az óvodavezető tájékoztatása térítési díj csökkentése érdekében, illetve az alapítvány kuratóriumi elnökének tájékoztatása, alapítványi támogatás megítélése céljából.

-               Felterjesztés segélyre.

-               Nyilvántartás vezetése.

-               Az óvodavezető tájékoztatása.

 

Az óvodavezető feladatai:

-               Kapcsolattartás a jegyzővel, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nyilvántartásának vonatkozásában.

-               A gyermekvédelmi tevékenységhez a feltételek biztosítása: gyermekvédelmi felelős megbízása, feladatok, kompetenciák kijelölése nevelőtestületi szinten, továbbképzések támogatása a speciális nevelési feladat szakszerű ellátása végett.

-               Bizalom elvű kapcsolat kiépítése a családokkal.

-               A törvények és rendeletek naprakész ismerete, a munka hozzáigazítása.

-               Veszélyeztetettség esetén a Gyermekjóléti Szolgálat tájékoztatása.

-               Étkezési kedvezmények meghatározása, a törvényi jogszabályoknak és az önkormányzati rendeletnek megfelelően. Ezek dokumentálása.

 

A hátrányos szociális helyzetben lévő családok segítésének formái:

-               Tájékoztatás az igénybe vehető segélyekről.

-               Kedvezményes étkezési díj biztosítása:

-               A törvényi rendelkezéseknek megfelelően normatív állami támogatás, az önkormányzat tandíj és térítési díj rendeletének megfelelően az igazolt jövedelem alapján.

 

A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok

 

A gyermekbalesetek megelőzéséért elsődlegesen az óvoda vezetője felelős.

Feladata a gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységek irányítása, különösen:

A gyermekbalesetek megelőzéséért elsődlegesen az óvoda vezetője felelős. Feladata a gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységek irányítása:

 

-               A veszélyforrások feltárása.

-               Feltárt helyzet esetén azonnali intézkedés és jegyzőkönyv felvétele.

-               A veszélyforrást jelentő felszerelés, eszköz eltávolítása, (ha ez nem lehetséges, elkerítése.

-               Az óvoda területén karbantartási, építési munkák ideje alatt a gyermekek biztonságos óvodai életének megszervezése, valamint az ezzel kapcsolatosan a szülők tájékoztatása.

-               Az alkalmazottak tevékenységének ellenőrzése.

-               A balesetvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátásának koordinálására, dokumentálására, és nyilvántartására munkavédelmi felelős megbízása.

-               A köznevelési törvényben előírt nyilvántartások vezetése, előírt adatok szolgáltatása.

 

A pedagógus feladata és kötelessége:

-               Saját gyermekcsoportjában a felszerelések és eszközök épségének folyamatos ellenőrzése, az észlelt veszélyforrás jelzése az óvoda vezetőjének, valamint segítség kérése a veszély elhárítása érdekében.

-               Az óvoda helyiségeinek, udvarának használata során tapasztalt veszélyhelyzetekről az óvodavezető tájékoztatása további intézkedés végett.

-               Az óvodai nevelési év elején, valamint szükség szerint, a foglalkozás, kirándulás előtt a védő-óvó előírások ismertetése a gyermekekkel: az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírások, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése.

 

A dajkák és a konyhai dolgozó feladata és kötelessége:

-               A veszélyforrást jelentő mosókonyha zárása amennyiben nem tartózkodnak ott.

-               A konyhából kivitt eszközök biztonságos szállításáról való gondoskodás (forró étel, tortavágó kés…)

-               A konyhában a HACCP rendszer alkalmazása kötelező!

 

A gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatok:

Különösen fontos a megelőzés!!

Gyermekbaleset esetén a gyermeket felügyelő óvodapedagógus teendőinek sorrendisége:

1.      Elsősegélynyújtás, miközben a többi gyermek felügyeletét megoldja.

2.      Szükség esetén mentőt hív, a sérült és a többi gyermek megnyugtatására törekszik.

3.      Értesíti a szülőt és az óvodavezetőt.

4.      Jegyzőkönyvet készít a munkavédelmi megbízottal közösen, amely tartalmazza az eset kivizsgálását.

 

Intézményvezető feladata:

 nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok:

- intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról,

- a kivizsgálás során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat,

- a balesetekről jegyzőkönyvet vetet fel (elektronikusan vezetett jegyzőkönyvvezető rendszeren, illetve ha az nem lehetséges, papír alapon),

- a jegyzőkönyvet továbbítani kell legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig meg kell küldeni a fenntartónak.

- a jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a szülőnek,

 

 súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok:

- intézkedik arról, hogy a baleset az intézmény fenntartója felé azonnal jelentésre kerüljön, 

- gondoskodik a baleset legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy bevonásával történő kivizsgálásáról.

/Súlyos az a gyermekbaleset, amely a gyermek:

- a halálát (halálos baleset az is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült – orvosi szakvélemény szerint – a balesettel összefüggésben életét vesztette),

- valamely érzékszerv (érzékelőképesség) elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását,

- számára az orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodását,

- súlyos csonkulását (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek),

- tekintetében a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulását, bénulását, vagy agyi károsodását

okozza./

- lehetővé teszi az óvodaszék, ennek hiányában az óvodai szülői szervezet részvételét a gyermekbalesetek kivizsgálásában;

- intézkedik minden gyermekbalesetet követően a megelőzésről, azaz arról, hogy a megtörtént balesethez hasonló eset ne történhessen meg.

 

A pedagógusok feladata:

- az intézményvezető utasítására a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése,

- nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok esetében az intézményvezető utasítására:

- közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetek haladéktalan kivizsgálásában,

- e balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel,

- jegyzőkönyvet készít, ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható,

- súlyos balesetekkel kapcsolatban:

- a balesetet jelenti az intézményvezetőnek, illetve az intézményvezető távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a balesetet jelentéséről,

- közreműködik a baleset kivizsgálásában,

- közreműködés az óvodai szülői szervezet tájékoztatásában, és a gyermekbalesetek kivizsgálásában való részvétele biztosításában,

- intézkedési javaslat kidolgozása minden gyermekbalesetet követően a megelőzésre; az intézményvezető megelőzéssel kapcsolatos utasításainak végrehajtása.

 

Nem pedagógus alkalmazott az intézményvezető utasításának megfelelően működik közre a gyermekbaleseteket követő feladatokban.

A jegyzőkönyv egy példányát az óvoda őrzi. Súlyos baleset esetén a fenntartót azonnal telefonon értesíteni kell.

A gyermekbalesetekről nyilvántartást kell vezetni, mely az előírás szerinti nyomtatványon történik.

A gyermekbaleseteket minden esetben ki kell vizsgálni. A vizsgálatban részt vesz az érintett pedagógus, az óvoda vezetője, a balesetvédelmi megbízott, továbbá részt vehet a szülői szervezet képviselője.

A vizsgálat eredményéről tájékoztatni kell az érintetteket, és a fenntartót. A vizsgálat eredményének függvényében az óvodavezető kötelessége a hasonló balesetek megelőzését illetően az intézkedések megtétele.A nevelő-oktató munka biztonságos feltételeinek megteremtése

 

Nevelési időben szervezhető foglalkozások

-               helyszíni foglalkozás

-               kirándulás, séta,

-               színház, múzeum, kiállítás, mozi látogatás,

-               sport programok,

-               kulturális programok,

-               bölcsőde, iskolalátogatás

 

Nevelési időben szervezett óvodán kívüli foglalkozásokkal kapcsolatos szabályok

A szülők tájékoztatása a szülői értekezleteken, vagy a csoport üzenőtábláján keresztül (mikor, hova, milyen közlekedési eszközzel, és költségvonzattal) A szülő aláírásával adja beleegyezését a részvételhez.

 

Intézményvezető tájékoztatása

Előzetesen szóban, majd a nyomtatvány kitöltésével, és az óvodapedagógus aláírásával hitelesített formában, a külső foglalkozás megkezdése előtt. Az óvodán kívüli foglalkozás csak abban az esetben tekinthető engedélyezettnek, ha a nyomtatványt az intézményvezető ellenjegyezte.

 

A pedagógusok kötelessége:

A foglalkozásokhoz annyi kísérő pedagógust, dajkát, vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a program zavartalan lebonyolításához szükséges. A gyermekekkel - életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően - ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó szabályokat, a foglalkozással együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát.

 

Kirándulások előtt fel kell hívni a gyermekek figyelmét:

Ø    A hegyoldalon történő közlekedésre;

Ø    Alapvető közlekedési szabályokra;

Ø    Vízparton a víz veszélyére;

Ø    A növények és az esetlegesen közelükbe merészkedő állatok veszélyeire.

 

Különleges előírások:

·       Tömegközlekedés igénybe vételekor 8 gyermekenként 1-1 fő felnőtt kísérő - de minimum 2 fő

·       Bérelt autóbusz esetén 10 gyermekenként 1-1 fő felnőtt kísérő.

·       Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről.

·       A csoport felkészítésének megléte, (hogyan kell biztonságosan) közlekedni.

·       A szülői engedélyek megléte.

Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről.

A szülői igények alapján szerveződő önköltséges szolgáltatásokon való részvétel szabályai

Az intézmény fakultatív foglakozásokat kínál a gyermekek részére, az óvodai időkeretbe ágyazottan.  A foglalkozásokat úgy kell megszervezni, hogy a külön szolgáltatáson való részvétel ne gátolja meg a gyermeket abban, hogy az óvoda által biztosított alapszolgáltatásban részt vegyen.

 

A fakultatív programok választásáról a szülő dönt. A szülő év elején nyilatkozik arról, hogy mire szeretné gyermekét járatni . A foglakozásokat az erre kijelölt helyen ( tornaszoba ) tartja. A szülő az év elején, egy nevelési évre nyilatkozatot ad arról is, hogy gyermeke részt vehet – e az óvoda által szervezet külső ( kirándulások ) és belső programokon. Amennyiben a szülő nem engedélyezi, úgy a programok ideje alatt a gyermek felügyeletéről az óvoda köteles gondoskodni. A szülőknek joga meghatározni azt az összeget, amelyet a gyermekcsoport egy nevelési évben, gyermekenként költhet az óvoda által szervezett programokhoz kapcsolódó speciális szolgáltatásokra. Erről a szülők határozati formában döntenek, a határozatot a szülői szervezet átadja az óvodának és azt az intézmény évente nyilvántartásba veszi.

Az óvoda vezetője a szolgáltatás nyújtójával megbízási szerződést köt, amelyben meghatározásra kerül:

·       a szolgáltatás nyújtója köteles tájékoztatást adni a gyermekek fejlődéséről a szülőknek (évente )

·       a vezető köteles ellenőrizni a szolgáltatások színvonalát

·       a fakultatív szolgáltatást végző külső személy a gyermekeket az óvoda épületéből nem viheti ki.

·       a szülő előzetesen, írásos nyilatkozatban közli, hogy gyermeke felügyeletét a tanfolyam idejére olyan személyre bízza, aki nem az óvoda alkalmazottja

·       tudomásul veszi, hogy ezen idő alatt az óvodát nem terheli felelősség.

·       A tanfolyamokkal kapcsolatban a fenntartó semmilyen kötelezettséget nem vállal.

 

Nevelési időn túli, óvodán kívüli foglalkozásokkal kapcsolatos szabályok kezdeményezése:

A gyermekek, szülők, pedagógusok igényei, szükségletei szerint szervezhetők a nevelési időn túli foglalkozások. Az intézményvezető felé kezdeményezője lehet: szülői szervezet, szakmai munkaközösség, Közalkalmazotti Tanács képviselője.

 

Részvétel: A nevelési időn túli foglalkozások hirdetmény formájában jelennek meg. A jelentkezés, a szolgáltatás igénybevétele önkéntes. Jelentkezni írásban lehet, a szülő aláírásával.

 

Tájékoztatási kötelezettség az intézményvezetője felé

A programfelelős pedagógus köteles indulás előtt tájékoztatni az intézményvezetőt a szervezett program:

-               helyszínéről

-               időpontjáról

-               az utazás, szállás, étkezés körülményeiről,

-               a résztvevők létszámáról, nevéről,

-               a felügyelő pedagógusok és a kísérők nevéről, számáról, elérhetőségről,

-               indulás, érkezés időpontjáról,

-                az útvonal megjelöléséről.

 

A közalkalmazottak munkavégzéssel kapcsolatos szabályai

-               Az óvodában csak érvényes egészségügyi kiskönyvvel rendelkező munkavállaló dolgozhat.

-               Az óvoda területén tilos dohányozni!

-               Az intézményen belül szeszesital fogyasztása tilos!

-               A dolgozók az intézmény helyiségeit nyitvatartási időben akkor és oly módon használják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelő-oktató tevékenységet, és az intézmény egyéb feladatainak ellátását.

-               Ha intézményi alkalmazott a nyitvatartási időn túl igénybe kívánja venni az óvoda helyiségeit, ezt az intézményvezetőtől írásban kell kérvényeznie, a használat céljának és időpontjának megjelölésével.

-               Az intézmény teljes területén, az épületben és az udvaron tartózkodó minden személy köteles:

-               a közös tulajdont védeni

-               a berendezéseket rendeltetésszerűen használni,

-               az óvoda rendjét és tisztaságát megőrizni,

-               az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni,

-               tűz és balesetvédelmi előírások szerint eljárni,

-               a munka és egészségvédelmi szabályokat betartani.

A munkavédelemmel kapcsolatos szabályokat az intézmény Munkavédelmi Szabályzata tartalmazza.

 

XVII. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

 

Rendszeres egészségügyi felügyelet és  ellátás rendje

 Nkt. 69.§(2) j) , 25.§ (5)

 

Az óvoda orvosával, fogorvosával, védőnőjével

Kapcsolattartó:

az óvoda vezetője, a törvényi előírásoknak megfelelően kapcsolatot tart az óvoda orvosával és védőnőjével.

Az óvodába járó gyermek egészségügyi felügyeletét a gyermekorvos és védőnő látja el. Az igénybe vehető szolgáltatást az intézmény köteles biztosítani.

Az orvos valamint a védőnő előre egyeztetett időpontban látogatja az óvodát.

 

Az óvodavezető biztosítja az orvosi és védőnői munka feltételeit, a gyermek vizsgálatra történő előkészítését, az óvónői felügyeletet.

Járvány idején a védőoltással kapcsolatos szervezési, előkészítési feladatok végzése a védőnő és orvos hatásköre. A szülő értesítése az óvoda feladata.

Az óvodában ellátást nyújtó orvosok és asszisztensek neve és elérhetősége a szülők számára nyilvános.

A szülő értesítése az óvoda feladata.

A tetvesség felderítésére irányvizsgálat végzése és szükség esetén megismétlése a védőnő feladata, ezen feladatában az óvodapedagógusok fertőzéses időszakban segítik.

 

A fenntartó által biztosított feltételek mellett az óvodában évente egy alkalommal fogorvosi szűrés történik.

 

Az alkalmazottak alkalmassági vizsgálatát végző szolgáltatás tekintetében a munkába állás előtti orvosi vizsgálatra és az időszakos orvosi vizsgálatra történő beutalás az óvodavezető kötelessége a munkavédelmi felelős nyilvántartása alapján, a vizsgálaton való részvétel kötelessége pedig az alkalmazotté.

XVIII. Rendkívüli esemény

 

Az óvodában előforduló rendkívüli eseményt az óvodavezetőnek azonnal jelenteni kell. Az, aki érzékeli a rendkívüli eseményt, köteles mindent megtenni az esetleges veszélyhelyzet elhárítása érdekében.

Rendkívüli eseménynek számít különösen:

-               a tűz,

-               az árvíz,

-               a földrengés,

-               bombariadó,

-                egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelőmunkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény

 

 

Rendkívüli esemény, bombariadó esetén azonnal értesítendő:

-               az óvodavezető vagy helyettese,

-               telefonon azonnal értesítendő a BRFK a központi 107 számon.

A legrövidebb időn belül az épületet mindenkinek el kell hagynia. A menekülés útvonala megegyezik a tűzriadó útvonalával ( udvar felé – kapun ki – Újváros park – Móra Ferenc Általános Iskola )

(Tűzvédelmi Szabályzat a mellékletben)

Ezen idő alatt a rendkívüli eseményt észlelő személy az épület előtt az utcán várja a tűzszerészeket.

Az óvodavezető telefonon értesíti az Önkormányzatot a rendkívüli eseményről és a bombariadóról.

A rendkívüli események esetén teendő alapvető intézkedések:

 

Rendkívüli esemény megnevezése

Intézkedések

Tűz

A helyi tűzvédelmi szabályzat utasítása alapján:

 

1.1. Az épület kiürítése a tűzriadóterv szerint

 

1.2. A tűzoltóság értesítése

 

1.3. A tűzoltás megkezdése

 

1.4. Az egyes értékek mentése

 

1.5. A gyermekek elhelyezése, illetve hazavitelének megszervezése a szülők értesítésével

 

1.6. A fenntartó értesítése

Árvíz

1.1. A gyermekek biztonságba helyezése, hazavitelének megszervezése a szülők értesítésével

 

1.2. Az illetékes szervek értesítése

 

1.3. Érték mentés

Földrengés

1.1. A gyermekek biztonságba helyezése, hazavitelének megszervezése a szülők értesítésével

 

1.2. Az illetékes szervek értesítése

 

1.3. Érték mentés

Bombariadó

1.1. Az épület kiürítése a tűzriadóterv szerint

 

1.2. Az illetékes hatóságok értesítése

 

1.3. A gyermekek elhelyezése, illetve hazavitelének megszervezése a szülők értesítésével

 

1.4. A fenntartó értesítése

Egyéb veszélyes helyzet

1.1. A gyermekek biztonságba helyezése, hazavitelének megszervezése a szülők értesítésével

 

1.2. Az illetékes szervek értesítése

 

1.3. Indokolt esetben tanítási szünet elrendelése

 

XIX. Ünnepek, megemlékezések, hagyományok rendje

 

 Az ünnepélyek, megemlékezések rendje:

Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra.

Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg.

Ünnepek:

-               Mikulás várás

-               Karácsony

-               Farsang

-               Március 15.

-               Október 23.

-               Húsvét

-               Anyák napja

-               Gyermeknap

 

A hagyományápolással kapcsolatos feladatok:

A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának a feladata és kötelessége. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévő hírnevének megőrzése, illetve növelése.

A rendezvények lebonyolításán túl a hagyományápolás kelléke a Pöttöm Park logó használata, mely az óvoda jelképe, és alkalmanként az óvodai egyenpóló viselése a gyermekek és dolgozók körében.

Újabb hagyomány tekintetében minden alkalmazottnak lehetősége van javaslattal élni, melyet személyesen jelezhet az óvodavezető felé. A javaslatot az óvodavezető terjeszti elő, elfogadásáról az alkalmazotti közösség dönt.

Amennyiben a szülőket is érinti a javaslat, úgy a szülői szervezet élhet véleményezési jogával.

Hagyományok:

-               Luca nap

-               Föld napi rendezvény

-               Iskolába menő gyerekek búcsúztatója

-               Születésnapok, névnapok köszöntése

-               Nyárköszöntő kerti program

 

A dolgozói kör hagyományai:

-               Karácsonyi vacsora, műsorral

-               Pedagógusnap

-               Közös kirándulás

-              Kollégák befogadása, búcsúztatása / nyugdíj /

XX. Fakultatív hit és vallásoktatás időpontját és helyét biztosító eljárás rendje

 

A szülők kérésére a gyermekeknek lehetőségük van az intézményben térítésmentesen a történelmi egyházak hitoktatásában részt venni. A hitoktatás időpontját az óvodavezető és a hitoktató – a szülők igényeit figyelembe véve – közösen határozzák meg, a hitoktatás célját szolgáló helyiség biztosítása az intézményvezető felelőssége.

 

XXI. A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés

 

A kereset kiegészítésben részesülő dolgozó személyéről és összegének mértékéről a Közalkalmazotti Tanács az intézményvezető helyettes és a munkaközösség vezetőjének véleményét figyelembe véve az óvoda vezetője dönt. A kiemelkedő munkavégzésért járó kereset kiegészítés leghosszabb ideje egy nevelési év, de többször is adható. Alapját képezi  a teljesítményértékelés.

Az intézményben kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésben részesülnek

-               a tartósan és folyamatosan nyújtott magas színvonalú pedagógiai munkát, valamint példamutató emberi magatartást tanúsító dolgozók. 

A kereset-kiegészítés egy nevelési évre szól, de több alkalommal is meghosszabbítható. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés odaítélését és az azt meghatározó szempontokat évente felül kell vizsgálni.

 

Kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítést az alábbi szempontok figyelembevételével adjuk:

-               a gyerekekkel, kollégákkal, szülőkkel való jó szintű együttműködés

-               példamutató fegyelem a munkavégzés egész területén

-               többletmunkával járó, önként vállalt tevékenység a közösség érdekében

-               többletmunkával járó, önként vállalt fejlesztő tevékenység

-               új módszerek, eszközök, és eljárásrendek kimunkálásában, kipróbálásában történő közreműködés

-               publikálások: szakmai cikkek, tanulmányok.

-               az intézmény fejlesztésében való részvétel (pályázatok)

-               a Pöttöm Program népszerűsítését szolgáló továbbképzéseken való részvétel

               (elméleti előadások, gyakorlati bemutató)

 

Személyi juttatások

Ø     A tartósan jó munkát végző dolgozók külön jutalomban részesülhetnek, ha az önkormányzat lehetőségei biztosítják a fedezetet.

 

Ø     Jutalmazás - bérmaradvány Évente egyszer-kétszer –a várható bérmaradvány terhére a munkáltatók jutalmazzák a közalkalmazottakat.

-         A munkavállaló legalább 3 hónap munkaviszonnyal rendelkezzen az intézményben,

-         Rendelkezzen az alábbi jellemvonásokkal

§       Munkájában való felkészültség

§       Pontosság

§       Igényesség

§       Közösségi aktivitás

§       Az óvoda életében való empatikus részvétel   

§       Megbízhatóság

Fenti jellemvonások mellett innovatív és építő típus legyen, vegye figyelembe a gazdasági változókat, menedzser szemlélettel támogassa az óvodát. 

XXII. Egyéb rendelkezések

 

Az óvoda épületének főbejáratánál címtáblát kell elhelyezni.

Az óvoda épületét fel kell lobogózni. A lobogó megrongálódását, eltűnését az óvodavezetőnek szóban jelenteni kell.

Az óvoda helyiségeit az óvoda nyitva tartása alatt lehet használni. Az óvoda helyiségeit csak rendeltetésnek megfelelően, arra a célra lehet használni, amelyre a helyiséget kialakították.

Az intézmény saját bevételeinek növelés érdekében - ha az nem sérti az alapfeladatok

ellátását - szabad helyiségeit, berendezéseit nevelési időn túl, eseti szerződéskötéssel bérbe adhatja.

A helyiség eltérő rendeltetés céljára történő használatához a fenntartó előzetes engedélye

szükséges.

 

Az óvoda minden dolgozója felelős:

Þ  A közösségi tulajdon védelméért, a berendezési tárgyak felszerelések állagának megőrzéséért, az energia-felhasználással való takarékoskodásért,

Þ  A tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,

Þ  A gyermekek az Óvoda helyiségeit és udvarát csak óvodapedagógusi felügyelet mellett használhatják.

Þ  Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszerelési tárgyait, eszközeit csak az óvodavezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet elvinni.

    A helyiségek és az udvar egyéb használata, vagy hasznosítása során a helyi Önkormányzati   

    rendelettel összhangban lehet eljárni.

 

Reklám tevékenységek szabályozása

Az intézményben nem folytatható reklám tevékenység, kivéve, ha a reklám a gyerekeknek szól, és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, társadalmi közéleti tevékenységgel, kulturális tevékenységgel függ össze. Reklámhordozó csak az óvodavezető engedélyezésével helyezhető el. Nem lehet olyan reklámot, reklámhordozót kitenni, amely személyiségi, erkölcsi jogokat veszélyeztet.

Tilos a politikai reklámok elhelyezése az óvoda területén!

Tilos közzétenni olyan reklámot, amely kegyeleti jogokat sért, amely erőszakra, a személyes vagy a közbiztonság megsértésére, a környezet, a természet károsítására ösztönözne.

Budapest Zugló Önkormányzat képviselőtestületének 712/2005. (V. 24) határozata alapján nem engedélyezi a különböző nyomdai termékek (újságok, hirdetési újságok, szórólapok, üzleti reklámtermékek stb.) terjesztését, a Zuglói Lapok kivételével.

 

 Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek felé

A televízió, a rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű tájékoztatás nyilatkozatnak minősül.

A felvilágosítás, nyilatkozattétel esetén az alábbi előírásokat kell betartani:

        Az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra az intézményvezető vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult.

        A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel.

        A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra, valamint az intézmény jó hírnevére és érdekeire.

        Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézmény tevékenységében zavart, az intézménynek anyagi, vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik.

Pöttöm Park Alapítvány

Az intézményben Alapítvány működik, melyet 5 tagú Kuratórium felügyel. Az Alapítvány gazdasági tevékenységét, az Alapítványi Ügyrend szabályozza. Szülői kezdeményezésre 2009. március 05. – el kelt életre az óvodai Alapítvány továbbiakban Pöttöm Park Alapítvány. Az Alapítvány kuratórium tagjai: szülő és az alkalmazotti közösség.

Þ    Az alapítvány bank számlájára bárki, bármilyen összeget befizethet.

Þ    Pénzfelvételre az Alapítvány számlájáról kettős aláírás mellett van mód. Erre a kuratórium elnöke és egy kijelölt kuratóriumi tag együttesen jogosult. A pénzfelvétel az OTP Bank által kiadott sorszámozott számlakönyvön keresztül történik. A pénzfelvételt a kuratóriumi megbeszélés előzi meg, melyről jegyzőkönyv készül. Ez hivatott igazolni azt, hogy minden kuratóriumi tag egyetért.

Þ    Az alapítványi könyvelést könyvelői végzettséggel rendelkező szülő látja el. A kuratóriumi tagságban történő változásról a kuratórium együttesen dönt.

 

Telefonhasználat

Vezetékes telefon: elsősorban hivatalos ügyek intézésére szolgál. Az intézményben lévő vezetékes telefonról mobiltelefon hívást még hivatalos ügyben sem szabad kezdeményezni! Sürgős, halaszthatatlan esetben történő magán beszélgetések lebonyolítása után, a beszélgetést folytató köteles a telefonos füzetbe bejegyezni a hívás időpontját, a hívott számot, és a nevét.

Mobil telefon használata: A gyermekek között mobiltelefont csak sürgős, és elháríthatatlan esetben lehet használni. Tilos telefonálni a csoportban, udvaron, stb., amikor a gyermekek között tartózkodik a dolgozó. Hivatalos ügy (óvodai ügyek, szülő értesítése) rendezésére a vezetői mobiltelefonok állnak rendelkezésre mind az óvodapedagógusok, dajkák, mind a szülők számára. Óvodán kívüli sétákra, kirándulásokra a biztonság érdekében az óvoda mobiltelefonját el kell vinni. Az óvodai mobil telefon magánbeszélgetésekre nem használható.

A dohányzás szabályai

Az intézmény teljes területén és 5 méteres körzetében dohányozni tilos.

A nemdohányzó intézménnyé minősítés tényét jól látható és egyértelmű felirat és jelzés alkalmazásával az intézménynek a közforgalom számára nyitva álló bejáratnál fel kell tüntetni.

 

A berendezések használata

A számítástechnikai eszközök és fénymásoló használatának rendje

A gazdasági ügyintéző irodájában elhelyezett számítógép, nyomtató használatára jogosult:

-         Gazdasági ügyintéző

-         Óvodavezető

-         Óvodavezető helyettes

 

A vezetői irodában elhelyezett számítógép használatára jogosult:

-         Óvodavezető

-         Óvodavezető helyettes

-         Gazdasági ügyintéző

Feltétele: az óvodavezetővel való előzetes egyeztetés.

Az informatikai eszközök használatánál követelmény – a takarékossági szempontok betartása. A gépek kíméletes, szakszerű használata. Működési zavar esetén a használó köteles azonnal értesíteni az óvodavezetőt, vagy a gazdasági ügyintézőt.

 

Fénymásolás

Az intézményben a szakmai munkával összefüggő anyagok fénymásolás térítésmentesen történik. A fénymásoláshoz szükséges papírról, a fénymásolót igénybe vevőnek kell gondoskodni.

Magán célra a fénymásoló használata tilos!

 

Dokumentumok kiadásának szabályai

Az intézményi dokumentumok (személyi anyag, szabályzatok, stb.) az intézményből nem vihetők,- és nem adhatók ki.

 

Az elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje

Óvodánk az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmaz a 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást az óvodavezető alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:

·        Intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása

·        Alkalmazottakra vonatkozó adatbejelentések

·        Óvodai jogviszonyra vonatkozó bejelentések

·        OSAP jelentés

·        Alkalmazottak és gyermekek listája (október 1-jei állapot)

 

Az elektronikus úton előállított fenti dokumentumokat az intézmény pecsétjével és az óvodavezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni.

Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása és hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR alrendszerében, továbbá elektronikus adathordozón lementett formában tároljuk. Az adatokhoz kizárólag az óvodavezető által felhatalmazott vezető- helyettes és az óvodatitkár férhetnek hozzá.

 

Az elektronikus úton előállított papíralapú dokumentumok kezelési rendje

A tanuló- és gyermekbaleseteket az oktatásért felelős miniszter által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével tartjuk nyilván.

A jegyzőkönyv kitöltésére a gyermekvédelmi felelős rendelkezik hozzáféréssel. A jegyzőkönyv lezárása, a kinyomtatott példány aláírása kizárólagosan óvodavezetői hatáskör.

Az utazó gyógypedagógus által vezetett digitális napló elektronikusan előállított, papíralapon tárolt adatként kezelendő. A gyógypedagógus a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni fejlődési lapját elektronikusan vezeti és minden hónap lezárását követően megküldi az óvodának. Havi gyakorisággal ezt ki kell nyomtatni, az intézmény körbélyegzőjével le kell pecsételni és a gyermek egyéni dokumentációjában kell elhelyezni.

Az iratkezelési szabályzatban meghatározott ideig a dokumentumot az intézmény őrzi, majd jellegétől függően (az iratkezelési eljárásokat betartva, jegyzőkönyvezett formában) megsemmisíthető, vagy levéltári őrzésre átadásra kerül.

 

Internet használata

Az intézményben csak az óvodai élettel kapcsolatos ügyek intézésére, és a kötelező óraszámon túl használható az internet. (pl.: pályázatok írásával kapcsolatos dokumentumok letöltésére, hivatalos levelezésre, kirándulások szervezésénél, helyfoglalásra, múzeumok nyitva tartására, stb.). Magáncélú levelezések, képek, egyéb információ letöltése nem engedélyezett.

 

Ø     A munkába járás, a munkavégzés költségeinek térítése

A munkáltató köteles a vidékről járó dolgozók munkába járás költségeit, a vonatkozó rendelkezések értelmében megtéríteni (86%). A jogosultságot évente kell felül vizsgálni. Ha a

dolgozónak alkalmazása után a munkába járás körülményeiben változás állt be, azt az óvodavezető részére azonnal be kell jelentenie.

 

Ø     Szabadság

Az éves rendes és rendkívüli szabadság kivételéhez előzetesen az óvodavezetővel és helyettesével egyeztetett tervet kell készíteni. A rendkívüli és fizetés nélküli szabadság engedélyezésére minden esetben csak az óvodavezető jogosult. A dolgozók éves rendes szabadságának mértékét a közalkalmazottak jogállásáról szóló, valamint a Munka Törvénykönyvében foglalt előírások szerint kell megállapítani. A dolgozókat megillető, és kivett szabadságról nyilvántartást kell vezetni. (Januárban szabadságolási tervet kell készíteni, melyet a dolgozó aláírásával igazol. Szabadságát nyilván kell tartani a szabadságolási íven melyet át kell vezetni személyre szóló nyomtatványra

Szabadság igényét írásban kell kérnie a dolgozónak legalább három nappal korábban

 

Ø     Az intézmény munkavégzéssel kapcsolatos szabályai

A munkaviszony, munkavégzésre irányuló jogviszony létrejötte

Az intézmény az alkalmazottak esetében a belépéskor munkaszerződésben vagy határozott

idejű kinevezéssel határozza meg, hogy az alkalmazottat milyen munkakörben, milyen feltételekkel és milyen mértékű alapbérrel foglalkoztatja.

Az intézmény feladatainak ellátására megbízásos jogviszony keretében is foglalkoztathat külsős személyeket.

Az intézmény megbízási szerződést köthet saját, vagy más dolgozóval határozott időre, átmeneti időszakra.

 

Ø      A munkavégzés teljesítése, munkaköri kötelezettségek, hivatali titkok megőrzése

A munkavégzés teljesítése az óvodavezető által kijelölt munkahelyen, az ott érvényben lévő szabályok és a kinevezési okmányban leírtak szerint történik. A dolgozó köteles a munkakörébe tartozó munkát képességei kifejtésével, az elvárható szakértelemmel és pontossággal végezni, a hivatali titkot megtartani. Ezen túlmenően, nem közölhet illetéktelen személlyel, szülővel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra, vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat. A dolgozó munkáját az arra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak, az óvodavezető utasításainak, valamint a szakmai elvárásoknak megfelelően köteles végezni. Amennyiben adott esetben, jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, amelyek hivatali titoknak minősülnek, és amelyek nyilvánosságra kerülése az intézmény érdekeit, az ott dolgozók érdekeit sértené.

 

Az intézménynél hivatali titoknak minősülnek a következők:

-          A dolgozók személyes adatai, bérezésével kapcsolatos adatok;

-         A gyermekek személyiségi jogaihoz fűződő adatok;

-         A család magánéletéhez kapcsolódó tények és adatok;

-         Az óvoda belső életével, munkatársakkal kapcsolatos tények, adatok.

A hivatali titok megsértése fegyelmi vétségnek minősül. Az intézmény valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot mindaddig megőrizni, amíg annak közlésére az illetékes felettesétől engedélyt nem kap.

Anyagi felelősség

 

Az intézmény a dolgozó ruházatában, (formaruha és védőruha) a munkavégzés folyamán

bekövetkezett kárért felel, ha a kár a dolgozó munkahelyén a kötelező feladatellátás közben

következett be.

Az intézmény valamennyi dolgozója felelős a berendezési, felszerelési tárgyak rendeltetésszerű használatáért, a gépek, eszközök, szakkönyvek, stb. megóvásáért.

A dolgozó a szokásos személyi használati tárgyakat meghaladó mértékű és értékű használati értékeket csak az intézményvezető engedélyével hozhat be a munkahelyére, illetve vihet ki onnan. (pl. számítógép, stb.)

Az épületet nyitó és záró dolgozó köteles az épületriasztó berendezését felelősséggel kezelni. Hibás riasztás esetén a megadott telefonszámon az ügyeletest értesíteni kell a jelszó, neve, lakcíme bemondásával. A nem bejelentett téves riasztás költsége a mulasztót terheli. Az épület kulcsaiért és a riasztó kódért megőrzési felelősséggel tartozik. A dolgozók által használt elektromos berendezéseket munkavégzés befejezése után köteles áramtalanítani.

 

Kártérítési kötelezettség

A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni. A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ, vagy kezel, és azokat jegyzék vagy elismervény alapján vett át. Az óvodavezetőt e nélkül is terheli felelősség az általa kezelt pénz és egyéb értéktárgy tekintetében.

Amennyiben az intézménynél a kárt többen együttesen okozták, vétkességük, a megőrzésre átadott dolgokban a bekövetkezett hiány esetén pedig munkabérük arányában felelnek.

Amennyiben a kárt többen okozták, egyetemleges kötelezettségnek van helye.

A megrongált dolog kijavítására fordított kiadást - ideértve az üzemviteli költséget is - és a kijavítás ellenére még fennmaradó esetleges értékcsökkenés mértékét;

-          ha a dolog megsemmisült vagy használhatatlanná vált, illetve, ha nincs meg, a károkozás időpontjában érvényes fogyasztói árat kell - az avulásra is tekintettel - figyelembe venni.

-          Nem kell a munkavállalónak megtérítenie a kárnak azt a részét, amely a munkáltató közrehatása következtében állott elő.

A munkáltató a munkavállaló által okozott kár megtérítésére vonatkozó igényét bíróság előtt érvényesítheti.

Kollektív szerződés meghatározhatja azt az értéket, amelyet meg nem haladó mértékben a munkáltató a munkavállalót közvetlenül kártérítésre kötelezheti. Ebben az esetben meg kell határozni a kártérítés kiszabására irányadó eljárási rendet is.

 

Fegyelmi felelősségre vonás

A fegyelmi vétség megvalósulásának feltétele:

Ø    A közalkalmazotti jogviszonyból eredő kötelezettség-szegés, a kötelezettség vétkes

megszegése:

-         Nem, vagy késve jelenik meg a munkahelyén, és nem tudja távollétét igazolni;

-         Nem munkára képes állapotban jelenik meg;

-         Megszegi a munkájára vonatkozó szabályokat, utasításokat;

-         Nem működik együtt munkatársaival, sőt akadályozza a munkát;

-         Indokolatlanul tagadja meg a tanfolyamon, továbbképzésen való részvételt,

-         Illetéktelenekkel közöl olyan információkat, amelyek munkája során tudomására jutottak,

-         Megszegi az intézmény belső szabályzatainak rendelkezéseit.

Közalkalmazotti jogviszonyból eredő kötelezettségszegés lehet, pl. a munkaköri leírásban

felsorolt feladatok el nem végzése, a munkáltató utasításainak megtagadása (ha arra

egyébként nincs joga a közalkalmazottnak a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII.

törvény a rendszeres késés a munkahelyről stb.

A vétkesség formája lehet:

Ø    Szándékos (amikor a közalkalmazott előre tudja cselekménye, mulasztása

következményét, és azt kívánja is, vagy nem kívánja ugyan kifejezetten, de

belenyugszik a következményekbe), valamint;

Ø    Gondatlanságból eredő (amikor a közalkalmazott látja ugyan cselekménye

következményeit, de könnyelműen bízik annak elmaradásában, vagy azért nem látta

előre a következményeket, mert elmulasztotta a tőle elvárható figyelmet, körültekintést).

A felelősségre vonás mértéke az elkövetett mulasztás nagyságától és az addigi munkavégzés minőségétől is függ.

 

A Pöttöm Program megismerését segítő tájékoztatás:

Óvodánk programja a honlapról letölthető.

Minden tanév első Szülői Értekezletén, valamint a Fogadóórákon van lehetőség kérdések felvetésére, értelmezési, megvalósítási egyeztetésre.

 

XXIII. Záró rendelkezések

 

A Szervezeti és Működési Szabályzatot az óvoda nevelőtestülete fogadja el, és az óvodavezető jóváhagyásával válik érvényessé.

Az SZMSZ szülőkre is vonatkozó részeit a Szülők Közössége véleményezi. A véleményezésre 15 nap áll a rendelkezésükre.

Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket belső, önálló szabályzatok tartalmazzák.

A hatályba lépéssel egyidejűleg érvényét veszti az óvoda korábbi Szervezeti és Működési Szabályzata.

A hatályba lépett Szervezeti és Működési Szabályzatot meg kell ismertetni az óvoda azon alkalmazottaival is, akik nem tagjai a nevelőtestületnek, valamint azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, és meghatározott körben használják helyiségeit.

Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezések megtartása az óvoda valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése esetén az óvodavezető munkáltatói jogkörében intézkedik.

Az SZMSZ módosítása, csak a nevelőtestület hozzájárulásával és az óvodavezető jóváhagyásával lehetséges.

 

A szervezeti és működési szabályzat érvényessége:

A kihirdetésétől kezdve határozatlan időre szól, visszavonásig érvényes.

 

Felülvizsgálata:

Kétévente, valamint az SZMSZ -t érintő jogszabályváltozást követően, a jogszabályban meghatározott határidőig kötelező.

 

Felelős: óvodavezető

 

Módosítása:

Az óvodavezető hatásköre, kezdeményezheti a nevelőtestület, és az alkalmazotti tanács elnöke, írásos előterjesztés formájában.

 

A módosítást indokolhatja:

Jogszabályváltozás, fenntartó által meghatározott feladat változás, érdekegyeztető fórum javaslata.

 

MELLÉKLETEK

 

1. sz. melléklet:          Adatkezelési és adatvédelmi szabályzat    

 

Budapest, 2014-05-12

 

Az SZMSZ – t készítette:                                                                                                                                      

óvodavezető

Véleményezte:                                                                                                                       

Közalkalmazotti Tanács elnöke

Véleményezte:                                                                                                                       

Szülői munkaközösség

Jóváhagyta                                                                                                                            

 óvodavezető

 Az SZMSZ-t a  Nevelőtestület tagjai elfogadták

Kiegészítő információk